1991

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996

Események

Január

• január 2. – A NATO áttelepíti rohamdandárjának repülőgépeit Törökországba, hadműveleti feladat végrehajtására.
• január 8. – Szovjet katonák veszik körül a litván fővárost, Vilniust, hogy érvényt szerezzenek a kötelező besorozásnak.
• január 9. – Az amerikai és az iraki külügyminiszter genfi találkozóján Irak továbbra is fenntartja, hogy nem hajlandó kivonulni Kuvaitból.
  

  

  Az Öböl-háború műveletei vázlata
• január 11. – A NATO nyilatkozatot ad ki, sürgetve a szovjet kormányzatot, hogy ne alkalmazzon erőszakot és megfélemlítést a balti köztársaságok ellen.
• január 17. – A koalíciós erők légitámadást indítanak Irak ellen, s ezzel megkezdődik az Öböl-háború.^[1]

Február

• február 9. – A litván népszavazáson résztvevők 85%-a a függetlenség mellett szavaz.
• február 18. – Willem van Eekelen, a WEU főtitkára a NATO-ba látogat és tárgyalásokat folytat Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával az európai biztonsági identitásról és a NATO–WEU közötti együttműködésről.^[2]
• február 19. – Az Öböl-háború befejezését célzó, a huszonnegyedik órában beterjesztett szovjet béketerv nem felel meg a koalíciós erők azon követelésének, hogy feltétel nélkül vonják ki az iraki erőket Kuvaitból.
• február 24. – A koalíciós erők megindítják a „Sivatagi Vihar” fedőnevű szárazföldi offenzívát Kuvaitban.
• február 25. – A Varsói Szerződés hat országának képviselői Budapesten bejelentik a katonai szervezet feloszlatását; megszüntetik a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai-, Tudományos és Technikai Tanácsot.
• február 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy másnap hajnali 4-től tűzszünetet hirdet.
• február 28. – A koalíciós erők felszabadítják Kuvaitot, George Bush elnök felfüggeszti a szövetséges koalíciós erők hadműveleteit. Irak feltétel nélkül elfogadja az ENSZ mind a tizenkét határozatát, amelyek az iraki csapatok Kuvaitból való visszavonására vonatkozik, ezzel véget ér az Öböl-háború.^[3]

Március

• március 3. – A népszavazáson Észtországban a szavazók 77%-a, Lettországban a szavazók 73%-a a függetlenség mellett van.
• március 4. – A szovjet törvényhozás ratifikálja a német egyesítést lehetővé tevő szerződést, ezzel hivatalosan is hatályukat vesztik a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései.
• március 6. – A NATO kivonja az AMF erőket Törökországból.
• március 13–26. – Az USA visszavonja a közepes hatótávolságú atomeszközeit Európából – a Pershing 2-eket és a szárnyasrakétákat – az INF szerződéssel összhangban.
• március 21. – Bombamerénylet során életét veszti Radzsiv Gandhi indiai államférfi.
• március 31. – Hivatalosan feloszlatjáka a Varsói Szerződés katonai szervezeteit.

Április

• április 1. – A RAF düsseldorfi lakásában lelövi Detlev Karsten Rohweddert, a volt NDK vagyonkezelőjének elnökét.
• április 15. – Londonban megnyitják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), amelyet a kelet-európai országok és a Szovjetunió azon törekvéseinek segítségére hoznak létre, hogy kifejlesszék a demokráciát és a piacgazdaságot.
• április 23–24. – Vigleik Eide norvég tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Cseh és Szlovák Köztársaságba látogat.

Május

• május 7. – A jugoszláv védelmi miniszter deklarálja, hogy országában polgárháborús állapot van.
• május 12. A Szovjetunió – az INF szerződés értelmében – felszámolja a megmaradó SS–20-as rakétákat.
• május 28–29. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén a védelmi miniszterek egyetértésre jutnak egyebek között a NATO új szervezeti felépítésében.

Június

• június 12–14. – Manfred Wörner NATO-főtitkár hivatalos látogatást tesz Bulgáriában.
• június 19.
  • Ekkor hagyja el az utolsó szovjet katona Magyarországot, Silov altábornagy személyében.
  • Albánia az EBEÉ 35. tagállama lesz.
• június 20. – A Német Parlament meghozza döntését, hogy Bonnból Berlinbe költözik.
• június 25. – Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét Jugoszláviától.
• június 26. – Magyarországon elfogadják a kárpótlási törvényt.
• június 28. – Budapesten aláírják a KGST megszűnéséről határozó okmányt.
• június 30. – Hivatalosan ezen a napon hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona (ténylegesen 1991. június 16-án indult el az utolsó katonavonat, Silov altábornagy pedig június 19-én utazott haza)

Július

• július 1. – Hivatalosan is megszünik a Varsói Szerződés.
• július 1–19. – EBEÉ–szakértők genfi ülése a nemzeti kisebbségekről.
• július 4–5. – Manfred Wörner NATO–főtitkár romániailátogtása.
• július 30–31. – Az amerikai és a szovjet elnökök kétnapos csúcstalálkozójuko bejelentik a kétoldalú kapcsolatok új korszakát és aláírják a START szerződést, a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről.

Augusztus

• augusztus 15–28. – 16 ember hal meg a Bob hurrikán miatt az amerikai Észak-Carolinában .
• augusztus 19.
  • Mihail Gorbacsov szovjet elnököt államcsínnyel elmozdítják hivatalából és helyét szükséghelyzeti bizottság veszi át.
  • A Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülést tart figylmeztetve a Szovjetuniót a súlyos következményekre, ha a reform folyamat megszakadna.
• augusztus 21.
  • Megalakul az önálló Lettország.
  • Az Észak-atlanti Tanács külügymiiszterei a szovjet helyzetet vitatják meg, elítélik Mihail Gorbacsov alkotmnyelenes eltávolítását és követelik a demokratikus reforok helyreállítását.
  • Mihail Gorbacsov szovjet elnök visszatér Moszkvába.
• augusztus 24. – Az Ukrán Köztársaság nemzeti ünnepe.
• augusztus 25.
  • Linus Torvalds elküldi levelét az egyik Minix levelezési listára, s ezzel a Linux kernel terve nyilvánosség elé kerül.
  • Mihail Gorbacsov javasolja a Kommunista Párt feloszlatását és lemond a főtitkári funkcióról.
• augusztus 26. – Mihail Gorbacsov elismeri, hogy az elszakadni kívánó köztársaságok függetlenségi követeléseit már nem lehet megtagadni.
• augusztus 27. – A Moldovai Köztársaság függetlenségének napja.
• augusztus 28. – Mihail Gorbacsov elnök külügyminiszterré nevezi ki Borisz Pankin volt csehszlovákiai nagykövetet; a KGB-t megfosztja csapataitól és vizsgálatot rendel el a szervezet tevékenységeiről.
• augusztus 29. – A szovjet törvényhozás felfüggeszti az SZKP minden tevékenységét.

Szeptember

• szeptember 1. – Üzbegisztán kikiáltja függetlenségét.
• szeptember 5. – Moszkvában a Népi Küldöttek Kongresszusa feloszlása előtt átadja az alapvető hatalmat a köztársaságoknak.
• szeptember 17. – Észtország, Lettország és Litvánia belép az ENSZ-be.
• szeptember 20–21. – Taszár ad otthont az első magyarországi repülőnapnak.
• szeptember 22 – Kosovo kinyilvánítja függetlenségét, ezt azonban csak Albánia ismeri el.
• szeptember 25. – Az SPD 38,3% szavazattal győz a brémai választásokon és az FDP-vel illetve a zöldekkel közösen alakít kormányt.
• szeptember 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti az USA atomfegyvereinek jelentős csökkentését és felszólítja a Szovjetuniót hasonló lépésre. (Az USA megsemmisíti összes földi indítású harcászati atomfegyvereit, továbbá leszereli a nukleáris robotrepülőgépeket a tengeralattjárókról és más hadihajókról.)

Október

• október 6.
  • Krakkóban tanácskozik a lengyel, a magyar és a csehszlovák külügyminiszter a NATO-ba történő belépés lehetőségeiről.
  • Mihail Gorbacsov szovjet elnök bejelenti, hogy felszámolják a szovjet rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetet és eltávolítják a harcászati nukleáris eszközöket a hajókról, a tengeralattjárókról és a földi támaszpontú haditengerészeti repülőgépekről.
• október 17. – A NATO védelmi miniszterei az olaszországi Taorminában üléseznek, ahol bejelentik, hogy a NATO európai raktáraiban elhelyezett atomfegyverek számát 80%-kal csökkentik.
• október 28. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában.
• október 30. – Madridban megnyílik az első középkeleti békekonferencia az USA és a Szovjetunió közös elnöksége alatt.

November

• november 2. – Csecsenföld kimondja elszakadását a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.
• november 3. – Szíria megkezdi első közvetlen tárgyalásait Izraellel.
• november 4. – Ronald Reagan megnyitja saját elnöki könyvtárát Simi Valley-ban (Kalifornia). A megnyitón részt vesz George H. W. Bush, Jimmy Carter, Gerald Ford és Richard Nixon is. Ez volt az első eset, hogy 5 amerikai elnök találkozott egymással.
• november 4. – Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bűncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselői a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselőinek többsége tartózkodik.
• november 6. – Kuvaitban kioltják az utolsó olajtüzet, amit Irak gyújtott meg az öbölháborúban.
• november 6. – Az észt alkotmányozó nemzetgyűlés olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbséget hontalanná teszi, s megfosztja szavazati jogától.
• november 7. – Magic Johnson bejelenti, hogy pozitív HIV-tesztje miatt visszavonul a kosárlabdázástól.
• november 18. – A szerb csapatok által augusztus 26-a óta tartó Vukovár ostroma befejeződik, a várost védő horvátok a várost feladják.
• november 23. – Tölgyessy Pétert a Szabad Demokraták Szövetségének elnökévé választják.
• november 26. – Lengyelország az Európa Tanács tagja lesz.
• november 28. – Dél-Oszétia deklarálja függetlenségét Grúziától.

December

• december 8. – Három volt szovjet tagköztársaság – Oroszország, Belarusz és Ukrajna – képviselői Minszkben megállapodnak a Független Államok Közösségének létrehozásában, a Szovjetunió helyett.
• december 9–10. – Az Európai Közösség állam- és kormányfői Maastricht-ban elfogadják a gazdasági-, pénzügyi- és politikai unióról szóló szerződést.
• december 12–13. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság Brüsszelben tartja ülését.
• december 17. – Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Mihail Gorbacsov szovjet elnök megállapodik, hogy a hónap végéig lezajlik az átmenet a Független Államok Közösségébe.
• december 21. – A volt Szovjetunió 11 tagköztársaságának képviselői találkoznak Alma Ata-ban és megállípodást írnak alá az új FÁK létrehozásáról.
• december 24. – Formálisan is megszűnik a Szovjetunió azzal, hogy helyét az ENSZ-ben Oroszország veszi át.^[4]
• december 25. – Mihail Gorbacsov lemond az elnöki és a szovjet fegyveres erők legfelsőbb parancsnoki tisztségéről; Oroszország független köztársaság.

Az év témái

1991 a tudományban

1991 a filmművészetben

• Terminátor 2 - Az ítélet napja = Terminator 2: Judgment Day (Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton, Edward Furlong)

1991 az irodalomban

1991 a zenében

• Dire Straits: On Every Street
• Enya: Shepherd Moons
• Guns N' Roses: Use Your Illusion 1-2
• Karyn White: Ritual of Love
• Kispál és a Borz Naphoz holddal
• Mariah Carey: Emotions
• Massive Attack : Blue Lines
• Metallica: Metallica
• Michael Jackson: Dangerous
• Nirvana: Nevermind
• Paula Abdul: Spellbound
• Pearl Jam: Ten
• Queen: Innuendo
• Queen: Greatest Hits II
• Red Hot Chili Peppers: Blood Sugar Sex Magik
• Sepultura: Arise
• Tanita Tikaram: Everybody’s Angel
• Thalía: Mundo de Cristal
• U2 : Achtung Baby
• Van Halen: For Unlawful Carnal Knowledge
• Dismember: Like An Ever Flowing Stream
• Roxette: Joyride

1991 a sportban

Ayrton Senna 1988 és 1990 után megszerzi harmadik világbajnoki címét a McLaren istállónál.

1991 a televízióban

• Elindul a TV1-en a Walt Disney bemutatja című műsor.

1991 a jogalkotásban

1991 új világörökségi helyszínei

Születések

Javier Fernandez

Tyler Neitzel

• február 10. – Emma Roberts, amerikai színésznő
• február 17. – Bonnie Wright, angol színésznő
• április 4. - Jamie Lynn Spears, Britney Spears húga, amerikai színésznő
• április 10. - Amanda Michalka, amerikai színésznő
• április 15. – Javier Fernandez, spanyol műkorcsolyázó
• április 25. – Jordan Burt, amerikai színész
• május 9. ‑ Barta Krisztina, jégtáncos
• május 9. ‑ Stasia Rage, lett műkorcsolyázónő
• június 18. ‑ Danil Privalov, azeri műkorcsolyázó
• július 7. – Devon Alan, amerikai színész
• augusztus 16. – Evanna Lynch, ír színésznő
• augusztus 19. – Nathan Lopez, fülöp-szigeteki színész
• szeptember 4. – Carter Jenkins, amerikai színész (a „Surface” »« „A mélység fantomja” című sorozat Miles Bennettje)
• szeptember 5. – Skandar Keynes, angol színész
• szeptember 19. – Tyler Max Neitzel, amerikai színész
• szeptember 24. – Szegleti Szabolcs labdarúgó, a Z. Becsali Tungsram LSE ifjúsági keretének tagja,valamint a Megyei Ifi labdarúgás egyik legnagyobb alakja.
• október 4. ‑ Cole Hawkins, amerikai színész
• október 18. – Tyler Posey, amerikai színész
• december 2. – Berta Richárd László labdarúgó, a Z. Becsali Tungsram LSE ifjúsági csapatának tagja és a Megyei IFI labdarúgás egyik legtechnikásabb játékosa.

Halálozások

• január 11. – Carl David Anderson, Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus (* 1905)
• január 17. – V. Olaf norvég király (* 1903)
• január 25. – Bajor Andor, író, költő, humorista (* 1927)
• február 4. – Bartha Károly, olimpiai bronzérmes úszó (* 1907)
• február 9. – id. Szlávics László, ötvös, szobrászművész (* 1927)
• február 12. – Krassó György, politkus, újságíró (* 1932)
• március 2. – Serge Gainsbourg, francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező
• március 29. – Guy Bourdin, francia fotográfus, a 20. század második felének egyik legjelentősebb divat- és reklámfotósa (* 1928)
• április 3. – Graham Greene, író
• április 8. – Csengey Dénes, író (* 1953)
• május 15. – Gerevich Aladár, többszörös olimpiai bajnok vívó (* 1910)
• május 21. – Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök (* 1944)
• június 6. – Stan Getz, jazz zenész
• július 24. – Borbás Máté honvéd vezérőrnagy (* 1916)
• augusztus 5. – Honda Szóicsiró, a japán autógyártás úttörője
• augusztus 23. – Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-, József Attila-, és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító (* 1922)
• szeptember 28. – Miles Davis, jazz-zenész
• november 4. – Bágya András, magyar zeneszerző, zenei rendező (* 1911)
• november 5. – Robert Maxwell, angol sajtómágnás, a „Magyar Hírlap” és az „Esti Hírlap” többségi tulajdonosa (* 1923)
• november 9. – Yves Montand (er. Ivo Livi), olasz származású francia színész, sanzonénekes, előadóművész (* 1921)
• november 14. – Tony Richardson, Oscar-díjas angol filmrendező, író (* 1928)
• november 18. – Gustáv Husák, szlovák kommunista politikus, 1975 és 1989 között Csehszlovákia államfője (* 1913)
• november 23. – Klaus Kinski, színész, rendező
• november 24. – Freddie Mercury, énekes; Eric Carr, dobos
• november 27. – Hadics László, Jászai Mari-díjas magyar színész, kiváló művész (* 1927)
• november 29. – Ralph Bellamy, amerikai színész (* 1904)
• december 5. ‑ Roy Welensky, a Közép-afrikai Föderáció miniszterelnöke (* 1907)
• december 6. – Aczél György kommunista politikus (* 1917)
• december 16. – Vas István, költő, író (* 1910)

Nobel-díjak

Jegyzetek