Alánok

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Az alánok iráni nyelvű ókori, illetve középkori nép tagjai voltak, akik a mai Dél-Oroszország területén éltek.

Tartalomjegyzék

1 Eredetük
2 Alán vándorlások Európában és Afrikában
3 Alánia
4 Életmód és szokások

Eredetük

Az alánok feltételezett szállásterülete az 1. évszázad körül

Az alánok feltehetően a szarmata törzsszövetség tagjai voltak. Ammianus Marcellinus római történetíró a masszagéták utódainak nevezi őket.

Első önálló államuk valószínűleg Közép-Ázsiában alakult ki. A 3. századból származó kínai források szerint Kang-kü, azaz a mai Kirgizisztán területén, a Szir-Darja középső folyásától északra található Csu folyó mentén volt az alan-liao nép (阿蘭聊) királysága. Országukat a 350-ben bekövetkezett hun támadás söpörte el, ami elől egy részük a Volgán túlra, a Kaukázus északi részéhez vándorolt. Az alán kultúra ezután a Fekete-tenger északi részére és a Kaukázus központi előterére, a mai Észak-Oszétia (Északoszét-Alán Köztársaság) területére terjedt ki. Egy részük azonban az újabb hun támadások miatt innen is tovább vándorolt nyugat felé.

Alán vándorlások Európában és Afrikában

Kárpát-medence, Pannonia, 390 körül
Gallia a vandálokkal szövetségben, 400 körül
Hispania, 410 körül
Észak-Afrika, 430 körül

Alánia

Az alánok vándorlásai a Volgától Észak-Afrikáig, a 4–5. században
Piros nyíl: vándorlás, narancssárga nyíl: kalandozások, sárga területek: alán csoportok letelepedése

A Kaukázus vidékén élő alánok a 7–10. század között a Kazár Birodalom kötelékébe tartoztak, de úgy hogy megőrizték belső önállóságukat. Országukat Alániának hívták. Ismerték a kereszténységet, mivel a történelmi források szerint bizánci térítő papok már a 6–7. században eljutottak Alániába. A magyarok valószínűleg akkor érkeztek Levédiába, az alánok szomszédságába, amikor azok a kazárok és bolgárok fennhatósága alá tartoztak. (A szoros kapcsolatra utal a Hunor és Magor monda elbeszélése Dula alán király leányainak elrablásáról, akikben a monda alapján a magyar uralkodók ősanyjait is tisztelhetjük.) Miután a 9. században a Kazár Birodalom meggyengült, az alánok visszanyerték politikai önállóságukat és a 10–11. században erős alán királyság alakult ki. A 10. századtól keresztény templomok jelentek meg, majd önálló alán érsekség is létrejött.

Az alánok egy része a honfoglaló magyarok után szintén nyugatra vándorolt. Ekkori népnevük: jászok. Ők alapították Jászvásárt (ma: Iaşi, Moldvában), és jelentős részüket a magyar királyok a Jászság területén telepítették le.

Életmód és szokások

Az alánokat a szakirodalomban egyesek nomádokként (félnomád) említik, mások szerint földműveléssel foglalkoztak. Temetkezési szokásaikban animisztikus képzetek tükröződtek, azaz minden tárgynak lelket képzeltek, istenként tisztelték a Napot és a tüzet. Az oszét nyelvben a mai napig megmaradtak ezeknek a jelenségeknek a kultikus nevei is. A Nap megkülönböztetett szerepére utalnak az ún. Nap-amulettek és a fémtükrök, amelyek hátoldalát napszimbólumokkal díszítették.