Al Gore

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Arnold „Al” Gore Jr.
Al Gore
Irodai portréja (1994)
Az Egyesült Államok 45. alelnöke
Hivatali idő
1993. Január 20. – 2001. Január 20.
elnök   Bill Clinton
Előd Dan Quayle
Utód Dick Cheney
Született 1948. március 31.
Washington, D.C.
Politikai párt Demokrata Párt
Házastárs Tipper Gore
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Al Gore témájú médiaállományokat.

Albert Arnold „Al” Gore Jr. (Washington, D.C., 1948. március 31. –) amerikai politikus, üzletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista. 19771985 között kongresszusi, 19851993 között szenátusi képviselő volt Tennessee állam küldöttjeként. 19932001 között, Bill Clinton elnöksége idején az USA alelnöke, a 2000-es elnökválasztásokkor a Demokrata Párt elnökjelöltje volt. Szülei: Albert Arnold Gore (idősebb) (demokrata politikus), Pauline Gore. Felesége: Tipper Aitcheson Gore. Gyermekei: Al Gore III (Albert), Sarah, Kristin, Karenna.

Annak ellenére, hogy mintegy 500 000-rel több szavazatot kapott, mint ellenfele, George W. Bush, Al Gore elveszítette a választásokat, mert az elektori szavazatok aránya 271:269 lett Bush javára a floridai szavazatok újraszámlálása után. Habár maga elismerte Bush győzelmét, sokan – köztük Michael Moore, a Fahrenheit 9/11 című filmjében – annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a floridai szavazatok körüli huzavona során tulajdonképpen választási csalás történt. Al Gore gyakran használja az „I used to be the next president of the United States of America.” (Én voltam az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke) szófordulatot.

Nashvilleben él családjával.

Tartalomjegyzék

Élete

Bill Clinton és Al Gore

Gore gazdag politikuscsaládba született Washingtonban. Apja, Albert A. Gore, Sr. sokáig Tennessee állam szenátora volt. Az ifjú Gore-t elitiskolába járatták, majd a Harvardon végzett 1969-ben. 1970 óta nős, négy gyermeke van. Lánya Kristin Gore 2007-ben írta meg Sammy's Hill című regényét (Kampányszerelem).

Az egyetem elvégzése után is folytatta tanulmányait, jogászképzésen, ezt azonban 1976 tavaszán hirtelen félbehagyta, és elhatározta, hogy indul a Kongresszus alsóházi választásain mint Tennessee állam képviselője. Gore fölényesen megnyerte ezt a választást. Az Egyesült Államok képviselőházába 1976-ban, szenátusába 1984-ben és 1990-ben választották be. 1993. január 20-án beiktatták az Egyesült Államok 45. alelnökének, a tisztséget 8 évig töltötte be. Az 1992-es év egyik sikerkönyvének, a Mérlegen a Föld című műnek szerzője[1]. 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv sikerében szerepe volt,[1] amit George W. Bush 2000-ben – hivatalba lépésének első hetében – szétvert[2]. Az alsóházban főként a hadsereg, valamint a közlekedési, kereskedelmi és a tudományos kutatások minisztériumának költségvetésével foglalkozott, így többek közt az ARPANET finanszírozásával is.

Gore riporterként szolgált Vietnamban 5 hónapot.

Miután besorozták, 1969. augusztus 7-én bevonult az Egyesült Államok hadseregébe, bár ellenezte a vietnami háborút. Fort Dix-ben kapta meg az alap kiképzést. Kijelölték katonai újságírónak a The Army Flier nevű újsághoz, mely a Fort Rucker nevű amerikai hadsereg alap folyóirata. Hét hónapos munka után Al Gore kihajózott Vietnamba, ahová 1971. január 2-án érkezett meg. Négy hónapot szolgált a 20th Engineer Brigade-ben Vietnam Bien Hoa területén. Egy másik hónapot szolgált az Army Engineer Command-nál Long Binh területen. Al Gore 1988-ban úgy emlékezett vissza a vietnami háborúra, mint egy szörnyűséges hibára. Nem változtatott korábbi álláspontján a háborúval kapcsolatban.

Leszerelése után jelentkezett és felvételt nyert a Vanderbilt University-re (Nashville, TN, USA). Egy év után félbehagyta tanulmányait. 1970-ben feleségül vette Mary Elizabeth Aitcheson-t (ismert nevén Tipper Gore-t). Gore ezután öt hónapot töltött el újságíróként a nashville-i The Tennessean újságnál. Az újságnál kirobbant egy korrupciós botrány (nem vele kapcsolatban), ekkor döntött úgy, hogy jogot tanul. A jogi tanulmányait 1976-ban szakította félbe, amikor elindult a választásokon és fölényesen győzött. Politikai karrierjének első szakaszát 1976-tól 2000-ig számítjuk.

Választások

A 2000. évi amerikai választások kimenetele a tagállamok szintjén
2000 Egyesült Államok elnök választás
George W. Bush (R) – 271 Választási szavazat (47.9% népszavazás)
Al Gore (D) – 266 Választási szavazat (népszavazás 48.4% népszavazás)
Ralph Nader (Green) 2.7% népszavazás
Pat Buchanan (Reform) 0.4% népszavazás
Harry Browne (Libertarian) 0.4% népszavazás
Howard Phillips (Constitution) 0.1% népszavazás
John Hagelin (Natural Law) 0.1% népszavazás
1996 Egyesült Államok elnök választás (Alelnöki szék)
Al Gore (D) (inc.) – 397 Választási szavazat (49.2% népszavazás)
Jack Kemp (R) 40.7% – 159 Választási szavazat (40.7% népszavazás)
Pat Choate 8.4% népszavazás
Jo Jorgensen (Libertarian) 0.5% népszavazás
Herbert Titus (Taxpayers) 0.2% népszavazás
Michael Tompkins (Natural Law) 0.1% népszavazás
1992 Egyesült Államok elnök választás (Alelnöki szék)
Al Gore (D) – 370 Választási szavazat (43.0% népszavazás)
Dan Quayle (R) (inc.) – 168 Választási szavazat (37.4% népszavazás)
James Stockdale (I) 18.9% népszavazás
Nancy Lord (Libertarian) 0.3% népszavazás
Cy Minett (Populist) 0.1% népszavazás
1984 Tennessee Egyesült Államok szenátori választás
Al Gore (D) 60.7% népszavazás
Victor Ashe (R) 33.8% népszavazás
Ed McAteer (I) 5.3% népszavazás

Az elnökválasztás után

Gore egy globális éghajlati válságról tartott előadásán, 2006. április 7-én

A 2000-es elnökválasztás után Gore felhagyott a politikával, jelenleg különböző nagyvállalatok tanácsadójaként dolgozik. Eközben járja a világot előadásokat tartva a globális felmelegedésről és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szükségességéről. Az előadásból film is készült Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth) címmel, melynek bemutatójára 2006. november 16-án került sor Magyarországon. 2007 tavaszán jelentette meg Al Gore Támadás az ész ellen című új könyvét. A könyv az amerikai demokráciákról szól. Arról, hogy működött régen az amerikai demokrácia és arról, hogy nem vesz tudomást a globális éghajlati válságról a jelenlegi kor.

2006-ban kiképzett kb. 1500 globális felmelegedés elleni aktivistát[forrás?], akik a klímaváltozás problémáját vísszhangozzák a világban.

Gore neve több ízben is felmerült, mint a Demokraták 2008-as elnökjelöltje, de ő sorozatosan nemet mondott.

Al Gore és Richard Branson 25 millió dolláros pályázatot hirdetett meg. A győztes az, aki képes hatékonyan kivonni a CO2-t a levegőből. (2007.02.09-hvg.hu) [1]

Live Earth keretében 2007. július 7.-étől Al Gore egy nagyszabású – hét kontinenst felölelő – koncertsorozatot szervezett, mely akcióra szólítja fel a világ valamennyi polgárát.

Al Gore és G. Bush 2000-res választási küzdelméről 2007-ben kezdték el az újraszámlálás című filmet forgatni, amely a 2008-as választásokat megelőzően lesz bemutatva.

Al Gore tárgyalásokat folytat négy nagy reklámügynökséggel, melyek – a Crispin Porter and Bogusky, a Bartle Bogle Hegarty, a Martin Agency és a Y and R – egy kampányon fognak dolgozni, hogy a felmelegedésről felvilágosítást adjanak. A médiaköltségek várhatóan éves szinten 100 millió dollárt tesznek majd ki.

2007. szeptember 16-án Emmy-díjat kapott a Current TV beindításáért, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a napi 24 órás műsoridő 25%-át a nézők saját videoklipjeikből és más rövid műsoraikból állítsák össze.

2007. október 12-én az Éghajlat-változási Kormányközi Testülettel megosztva Nobel-békedíj kapott.

Kellemetlen igazság

Al Gore Kellemetlen Igazság című filmje 2 Oscar díjat nyert el (legjobb dokumentumfilm, legjobb betétdal)

2006-ban jelent meg a Kellemetlen igazság című könyve, melyről film is készült. A film két Oscar-díjat nyert el. Davis Guggenheim rendezte a filmet. A díjkiosztón Leonardo DiCaprio-val eljátszották, hogy politikai beszédbe kezd az est kellős közepén.

A globális éghajlati válság egyre súlyosbodik, hiszen az amerikai vezetés nem foglalkozik a témával. Körülbelül 2015 magasságában bekövetkezik a globális éghajlati fordulópont ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid kibocsátását. Roger Revelle klimatológus Al Gore egykori tanára már 1952-ben kimutatta a globális felmelegedést. Gore követte őt, immáron harminc éve foglalkozik komolyan a kérdéskörrel. De a könyv és a film nem csupán a klímaváltozásról szól. Külön fejezet szól arról, hogy milyen kicsin múlt a 2000-es választási veresége Bushsal szemben. A könyv róla is szól, a családjáról. A publikáció után sokan kérdezték tőle, hogy miért lehetséges, hogy az éghajlatváltozással az utolsó három amerikai kormány lényegében nem foglalkozott. Ezért írta meg a Támadás az ész ellen c. könyvét.

Al Gore III

Al Gore III 1982 október 19.-én született meg. Al Gore alelnök és Tipper Gore fia, Albert Arnold Gore, Sr. unokája. Leginkább Al Gore 1992-ben alelnöki beszéde miatt híres. Tanulmányait a St. Albans school-ban folytatta Washington, D.C.-ben, édesapjának az alma-mater iskolájában, majd a Harvard University következett. 1989 áprilisában áldozata lett egy autóbalesetnek egy Baltimore Orioles baseball meccs után Baltimore-nál, (Maryland). Ez a történetet részletesen elolvasható Al Gore Kellemetlen igazság című könyvében. Lacrosse játék közben megsérült a bokája 2000-ben. Tipper lemondta a kampányútját Tennesseeben.

2003 december 19.-én Gore marihuána ügy miatt lett letartóztatva Bethesda-ban (Maryland). Fény nélkül vezetett. [3][4]

2006-tól egy philanthropic magazinnak dolgozik goodmagazine.com. New York Observer 2006 December 14.-i számában a következőképpen fogalmaz arról, hogy apjának nincs szándékában az elnöki posztért indulni:

"I know that [my father] has no plans to run in 2008 […] Well, I guess I have to
 add his addendum. I think the way he always says it is, 'I don't see any
 circumstances  under which I would run for president".[5]

2007 július 4.-én Gore letartóztatták Laguna Hills-ben, Orange County-ben (Kalifornia), mert a Toyota Prius-át több, mint 100 mérföld per órával vezette. Marihuána hatása alatt állt, miközben vezetett. [6][7][8] Rehabilitációs programra küldték Al Gore III-at az eset után.[9]

Díjak

Al Gore egy beszéde után

Nobel-békedíj

Al Gore 2007. október 12-én kapta meg a Nobel-békedíjat az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságával (IPCC) megosztva. A díjjal járó pénzjutalom neki járó részével az általa alapított Szövetség az Éghajlat Védelméért nevű környezetvédő szervezetet támogatja. A 2007-es Nobel-békedíj győzteseit Ole Danbolt Mjoes jelentette be Osloban (Norvégia).

Bibliográfia

Könyvek és egyéb publikációk

Elődök és utódok

Elődje:
Dan Quayle
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke
1993. január 20.2001. január 20.
Utódja:
Dick Cheney

Külső hivatkozások

Projektek

Hírek

Számozott hivatkozások

  1. ^ a b Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó, 2006, ISBN 963-9183-59-8
  2. ^ A szennyezés elnöke: „A Bush kormány március 29-én felmondta a globális felmelegedést okozó környezetszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kiotói egyezményt.”
  3. ^ "Al Gore's son charged with pot possession", CNN, December 21, 2003.
  4. ^ "Al Gore's son sentenced to substance abuse program", CNN, February 2, 2004.
  5. ^ Morgan, Spencer. "Albert Gore: Dad's Doing Well, Not Running in 2008", New York Observer December 14, 2006.
  6. ^Al Gore's Son Arrested on Drug and Speeding Charges”, The New York Times, The New York Times, 2007. július 4. (Hozzáférés ideje: 2007. július 4.) 
  7. ^ AP. „Al Gore’s son arrested on drug charges”, MSNBC, 2007. július 4. 
  8. ^ Fox News 2007-07-04
  9. ^ rehab program immediately.", Los Angeles Times, July 30, 2007.
  10. ^ Al Gore. Prince of Asturias Foundation. (Hozzáférés: 2007. július 17.)
  11. ^ Lisa Knox Burns. "Gore to People: It's Up to US" edhat.com.
  12. ^ Academy Announces 2007 Class of Fellows
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Al_Gore

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.


Giant Panda

Mercedes Car
James Bond Guide
This site monitored by SitePinger.net