Alexander Dubček:

1951–1955 és 1960–1968 és 1969–1970 a szövetségi parlament tagja, illetve szóvivője, és 1964–1970 a szlovák parlament tagja.

1955 és 1968 között a Szlovák Kommunista Párt tagja; 1962-től az elnökség tagja, 1963-tól a Központi Bizottság első titkára. 1968-ban a prágai tavasz alatt leváltják posztjából, és 1970-ben kizárják a pártból. 1958–1969 a Csehszlovák Kommunista Párt tagja; 1960–1962 között titkára, 1962-től az elnökség tagja; 1968-tól első titkára 1969–1970 nagyköveti állást kap Törökországban.

1989–1992 között a VPN párt tagja és ugyanekkor a szövetségi parlament tagja. 1992-ben rövid ideig az SSDS párt vezetője, (Szlovákia).

Élete

Zayugrócon született, és Kirgizisztánban nőtt fel. Az apja az első világháború alatt Clevelandből költözött Csehszlovákiába, mert pacifista okokból nem akart a hadseregben szolgálni. A nagy válság idején a család a Szovjetunióba költözött. 1938-ban visszaköltöztek Csehszlovákiába és Dubček belépett a Szlovák Kommunista Pártba. A náci korszakban Dubček az ellenállásban harcolt.

1955-ben tagja lett a párt központi bizottságának és Moszkvába küldték tanulni, ahonnan 1958-ban tért vissza. 1962-re már a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes jogú tagjává vált.

Az 1960-as évek kommunizmusában, a csehszlovák gazdaság súlyos válságban volt. A prágai központi irányítás csalódást okozott a helyi kommunistáknak, miközben a desztálinizációs program további nyugtalanságot okozott. 1967 októberében néhány reformer, köztük a legjelentősebb Ota Šik, akcióba lépett, és a Központi Bizottság ülésén megtámadták Antonín Novotný első titkárt. Novotnýnak nem sikerült támogatást szereznie sem kommunista társaitól, sem Moszkvától, így lemondásra kényszerült. Így lett Dubček az új első titkár 1968. január 5-én. Az 1968 márciusától augusztusig tartó időszakot prágai tavasznak nevezik; ebben az időszakban Dubček megpróbálta a kormányzás liberalizálását és az "emberarcú szocializmus" megteremtését.

Dubček megpróbálta biztosítani a szovjeteket, hogy ő továbbra is baráti viszonyban van Moszkvával, azzal érvelve, hogy a reformokat belügynek kell tekinteni. A prágai tavasznak 1968. augusztus 21-én lett vége, amikor a szovjet erők bevonultak Prágába. Mielőtt egy katonai repülőgépen a padlóhoz láncolva Moszkvába szállították volna, Dubček arra szólította fel a népet, hogy ne álljanak ellen. Miután kényszerűen engedtek a szovjet követeléseknek, augusztus 27-én Dubčeket és néhány más reformert visszaszállították Prágába. Rövid ideig Dubček megtarthatta első titkári pozícióját, de az 1969-es "jégkorong-zavargások" és az azt követő krízis nyomán lemondott. 1969–1970-ben törökországi nagykövetté nevezték ki, abban a reményben, hogy Nyugatra szökik (de ezt nem tette), majd 1970-ben kizárták a pártból.

1992. november 7-én halt meg, egy néhány héttel korábban autóbalesetben elszenvedett sérülései következtében. A pozsonyi Slávičie Údolie-ban temették el.

Dubček élete legnagyobb részében Csehország és Szlovákia uniója mellett volt.

Hidegháború

Fontosabb események (1945–1967)

Fontosabb események (1968–1991)

Kapcsolódó cikkek

Főszereplők

Más fontos szereplők

1940-es évek: