Angola

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
República de Angola
Angola zászlaja Angola címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior
(latinul: Egységben az erő
Himnusz: Angola Avante!
Angola fekvése
Főváros Luanda
d. sz. 8° 50′ k. h. 13° 14′
Államforma köztársaság
 - Államfő José Eduardo dos Santos
 - Miniszterelnök Fernando da Piedade Dias dos Santos


Hivatalos nyelv portugál
független 1975. november 11. 
 - Portugáliától  
Terület  
 - Összes 1 246 700 km² (22.)
Népesség  
 - 2004 évi becslés 10 978 552  (71.)
 - Népsűrűség fő/km²
GDP 2005
 - Összes 43 599 millió USD (79.)
 - Egy főre jutó 2319
HDI (2005)  (.) – 
Pénznem Kwanza (AOA)
Időzóna WAT (UTC+1)
Internet TLD .ao
Nemzetközi gépkocsijel ANG
Hívószám +244

Angola egy állam Dél-Afrika nyugati részén. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Területéhez tartozik a 7270 km²-es Cabinda exklávé, amely a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság (korábban Zaire) között, az Atlanti-óceán partján található.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Angola domborzati térképe

Az 1650 km hosszú atlanti-óceáni partvidéket 20-160 km széles síkság szegélyezi, amelynek éghajlata a Benguela-áramlatnak köszönhetően száraz. A parttól távolabb, északon több lépcsőben, délen meredeken emelkedik ki az ország nagy részét elfoglaló Lunda-fennsík 1500-2000 m magas pereme. A fennsík északon dús szavanna, délen száraz pusztaság. Központi része a Bié-magasföld. (Moro Moco 2620 m). A fennsík keleti irányban ereszkedik a Kongó-medence felé.

Angola leghosszabb folyója a fennsíkról az óceán felé tartó, 960 km-es Kwanza.

Vízrajz

Éghajlat

Angola legnagyobb részén egyetlen esős évszak van, ez októbertől májusig tart. Az évi csapadék mennyisége 1000-1500 mm. A fennsíkon enyhe az éghajlat az 1700 m-rel a tengerszint felett fekvő Huambóban 20 °C a januári és 16 °C a júliusi középhőmérséklet. A parti síkság éghajlatát a hideg Benguela-áralmás befolyásolja. Luandától délre végig sivatag húzódik. Luandában a januári középhőmérséklet 25 °C a júliusi pedig 21 °C. A csapadék mennyisége 300 mm.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

A három felszabadítási mozgalom által vívott polgárháborúból a szovjetbarát MPLA (Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom) került ki győztesen Az MPLA kikiáltotta a népi köztársaságot, de csak kubai csapatok támogatásával tudta fenntartani uralmát a Dél-afrikai Köztársaság által támogatott UNITA (Nemzeti Egység A Teljes Felszabadításért) gerillákkal szemben. 1979 óta José Eduardo dos Santos az államelnök és az MPLA vezetője. 1991-ben a kormány és az UNITA békét kötött. 1992-ben kivonták a kubai csapatokat, de miután az MPLA megnyerte az 1992-es választásokat az UNITA újra kezdte a fegyveres harcot. 1994-ben a szemben álló felek új békemegállapodást írtak alá, azonban a katonai összecsapások végleges beszüntetésére nem került sor.

A terület legrégebbi népe a khoiszán vadászó-gyűjtögető népek. Őket nagyrészt bantuk váltották fel a bantu vándorlás során. Kicsi khoiszán csoportok a mai Angola déli részén maradtak fenn napjainkig.

Európai behatolás

A ma Angolának ismert területen az európaiak a késői XV. században jelentek meg. 1483-ban a portugálok támaszpontot létesítettek a Kongó folyón, aminek közelében akkoriban Kongó állam, Ndongo és Lunda állam volt. A Kongó állam a mai Gabonig terjedt ki északon és a Kwanza folyóig délen. 1575-ben a portugálok megalapították Cabinda gyarmatot a rabszolgakereskedelem bázisául. A rabszolgaság létezett Afrikában az atlanti rabszolga-kereskedelem megindulása előtt is. Az afrikai rabszolga-kereskedők nagyszámú rabszolgát adtak el az európaiaknak és afrikai ügynökeiknek. A portugálok fokozatosan terjesztették ki ellenőrzésüket a parti sávra a XVI. században szerződések és háborúk sorával, és létrehozták Angolát. A hollandok rövid időre elfoglalták Luandát 1641 és 1648 között.

Portugália gyarmata

1648-ban Portugália visszaszerezte Luandát és megkezdte az elvesztett területek visszahódítását, 1650-re helyreállította holland megszállás előtti angolai birtokait. 1649-től szerződés szabályozta a kapcsolatokat Kongóval, és 1656-tól a matambai Njinga királyságával, valamint Ndongóval. Pungo Andongo meghódítása 1671-ben volt az utolsó nagyobb portugál terjeszkedés. Kongó 1670-es és Matamba 1681-es megrohanása nem sikerült. Később Portugália kiterjesztette Benguela mögöttes területeit a XVIII. században és megkezdte más területek megszállását a XIX. század közepén. 1951-ben Angolát tengerentúli tartománynak nyilvánították, úgy nevezték: Portugál Nyugat-Afrika. A portugálok közel ötszáz évig voltak jelen Angolában. Az ottani lakosság kezdeti reakciója a függetlenségi felhívásokra vegyes volt.

Függetlenség

Amikor a gyarmattartó Portugália kormányát a szocialisták inspirálta katonai puccs megdöntötte, Angola nacionalista pártjai megbeszélést kezdeményeztek a függetlenség kérdéséről 1975 januárjában. Megegyeztek a portugál kormánnyal és kikiáltották a függetlenséget 1975 novemberében. Közvetlenül utána polgárháború robbant ki az MPLA, az UNITA és az FNLA között, külföldi beavatkozással súlyosbítva. A Portugáliától való 1975-ös függetlenedés után Angola fővárosa és névleges kormánya az Angola Felszabadításának Népi Mozgalma (MPLA) egypárti uralma alá került. Dél-Afrika beavatkozott az angolai konfliktusba, névleg azért, hogy megvédje érdekeit Délnyugat-Afrika, a mai Namíbia területén. Sokan úgy gondolják, hogy valójában az angolai gyémántbányászat ellenőrzése volt a cél. Másik oka a dél-afrikai beavatkozásnak: a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) a függetlenségért harcolt Dél-Afrika ellen angolai bázisokról. Hogy megakadályozzák a SWAPO erőinek a határon áthaladó műveleteit, a Dél-Afrikai Védelmi Erő katonái egy kilométer széles sávot megtisztítottak az 1376 km hosszú határ majdnem felén. Zaire, amely eddig az FNLA gerilláit támogatta, most titokban az UNITA mögé állt. Azért titokban, mert nem vállalta nyíltan, hogy egy táborba került a fajüldöző dél-afrikai rendszerrel. Mindezekre válaszul a Szovjetunió egyre nagyobb mértékben nyújtott katonai segélyt az MPLA részére, páncélozott járműveket, repülőgépeket és szaktanácsadókat adott, szovjet szállítógépek nagylétszámú kubai csapatokat szállítottak Angolába, és leplezetlenül hozzájárultak a katonai erőviszonyok eltolódásához az MPLA javára. 1975 októberében az MPLA és a kubai erők megszerezték a Luanda fölötti ellenőrzést, az ország infrastruktúrájának zömét, és az UNITA erőit gerillatevékenységbe szorították vissza. Az MPLA egyoldalúan Angola tényleges kormányának deklarálta magát, amikor novemberben kikiáltották a függetlenséget és Agostinho Neto lett az első elnök.

1976-ban az FNLA-t leverték a kubai csapatok, az MPLA és az UNITA (háta mögött az Egyesült Államokkal és Dél-Afrikával) maradt harcoló fél. 1979-től Jose Eduardo dos Santos lett az ország politikai vezetője. 1991-ben bevezették a többpártrendszert, de Angola Felszabadításának Népi Mozgalma (MPLA) hatalmon maradt. 1976-ban az Egyesült Államokban vitát váltott ki az amerikai támogatású erők fedett tevékenysége Angolában és a képviselőház betiltotta az ilyen akciókat.

Polgárháború

Az MPLA és az UNITA közötti konfliktus kiterjedt az egész országra, geopolitikailag a hidegháború élesztette és az, hogy mindkét párt jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezett Angolában. 1991-ben a frakciók megállapodtak arról, hogy az egypárti tekintélyuralmi kormányzatot többpárti demokráciává alakítják az 1992-es demokratikus választások során. A hivatalban lévő elnök a választások első fordulójában a szavazatok több mint 49%-át kapta, míg Jonas Savimbi UNITA-vezető 40%-ot. Mivel szerinte csalás történt, a polgárháború kiújult és a második fordulót sohasem tartották meg. Az 1994-es békeszerződés (a lusakai jegyzőkönyv), amit a kormány és az UNITA kötött, előírta korábbi UNITA felkelők integrációját a kormányba. A nemzeti egységkormány felállt 1997-ben, de a sorozatos harcok 1998 végéig tartottak, százezreket kényszerítve otthonuk elhagyására. A nemzetközi közösség az UNITA-t vádolta a lusakai békefolyamat fékezésével; az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa szankciókat hozott ellenük. Annak ellenére, hogy megalakult a nemzeti egységkormány, amely magában foglalta az UNITA-val szembefordult elemeket (UNITA-Renovada) is, amely kormányt portugál rövidítéssel GURN néven szokták említeni, a hatalom továbbra is Dos Santos elnök és közeli tanácsadói szűk körének kezében összpontosult.

Az MPLA a partok előtti tengeri olajbányászatból jutott jövedelemhez, míg az UNITA az üledékekben található gyémánthoz fért hozzá, amit könnyen tudott csempészni a régió nagyon könnyen átjárható határain. Az angolai kormányt az emberi jogi szervezetek az olajjövedelmek felhasználásának titkos módja miatt bírálták ekkoriban; elemzéseikben kimutatták, hogy Angola szociális, az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadásai rendkívül alacsonyak, és ennek is nagy részét az elit iskoláztatására és arra használták fel, hogy az említett elit elérje a tengerentúli egészségügyi ellátást. Ráadásul Angolában rendkívül sokan vannak az otthontalanná vált emberek, "köszönhetően" az UNITA és a kormányerők katonai taktikájának.

Fegyverszünet

2002. február 22-én Jonas Savimbi, az UNITA vezetője, életét vesztette a kormányerőkkel vívott harcban, és fegyverszünet jött létre a két frakció között. Az UNITA leszerelte fegyveres szárnyát és belenyugodott a nagy ellenzéki párt szerepébe. Bár az ország politikai helyzete stabilizálódni kezdett, dos Santos elnök elutasította a demokratikus folyamat intézményeit. Angola fő gondja jelenleg a súlyos humanitárius válság (a tartós háború eredményeként), az aknamezők léte és az északi exklávé, Cabinda függetlenségéért küzdő gerillamozgalom (Frente para a Libertação do Enclave.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

2007-ben először tartottak választásokat 1992 óta. Ezen a választáson új elnököt és új Népgyűlést választottak.

Politikai pártok

  • FDA – Foro Democrático Angolano
  • FNLA – Frente Nacional da Libertação de Angola
  • MPLA – Movimento Popular de Libertação de Angola
  • PAJOCA – Partido Angolano da Juventude Operária
  • PRD – Partido Renovador Democrático
  • PRS – Partido de Renovação Social
  • TRD – Tendência de Reflexão Democrática
  • UNITA – União Nacional para a Independência Total
  • UNITA-Renovada – (2002 óta az UNITA tagja)

Közigazgatási felosztás

A főváros, Luanda

Angola 18 tartományból áll, amelyek a következők (a zárójelben a tartományi székhelyek olvashatók):

Angola tartományai
  1. Bengo (Caxito)
  2. Benguela (Benguela)
  3. Bié (Kuito)
  4. Cabinda (Cabinda)
  5. Cuando Cubango (Menongue)
  6. Cuanza Norte (N'Dalantando)
  7. Cuanza Sul (Sumbre)
  8. Cunene (Ondijiva)
  9. Huambo (Huambo)
  10. Huila (Lubango)
  11. Luanda (Luanda)
  12. Lunda Norte (Lucapa)
  13. Lunda Sul (Saurimo)
  14. Malanje (Malanje)
  15. Moxico (Luena)
  16. Namibe (Namibe)
  17. Uige (Uige)
  18. Zaire (M'Banza Kongo)

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

A lakosság túlnyomórészt bantu népekből (120 törzs, főleg ovimbundu, kimbundu, kongó stb.) áll, egyes helyeken – főleg a Namíb-sivatag peremén – koiszan törzsek is élnek. A népek a következőképpen helyezkednek el az ország területén:

népcsoportok
  • középső partszakasz – ovimbunduk
  • Luanda környékén – kimbunduk
  • északon – kongók
  • belső országrész – csokve
  • Namíb-sivatag peremén – hererók és kis khoiszanok (busman)

Főleg a 60–70-es években kibontakozott portugál ellenesség, majd a polgárháborúk miatt sok portugál hagyta el az országot. Ma kb. 100 000 portugál él főleg Luandában és a tengerpart mentén elhelyezkedő városokban. Ezenkívül 30 000 nem angolai állampolgárságú portugál él az országban. A portugál nyelvet viszont a lakosság 60%-a használja.

Legnépesebb települések

Bővebben: Angola városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociális rendszer

Gazdaság

Általános adatok

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A dolgozó népesség 70%-ának a mezőgazdaság ad munkát, bár az összterületnek csupán 3%-át művelik. A növénytermesztés többnyire csak a családok ellátását szolgálja.

A mezőgazdaság kávét, szizálkendert, gyapotot, pálmatermékeket és kukoricát termel.

A fennsík északi, partközeli része, ahol robusta kávé, gyapot, kukorica és búza termesztése folyik. A fennsík déli füves pusztáin szarvasmarhatartással foglalkoznak. A parti síkságon (öntözéses gazdálkodás) gyapot és nádcukor termesztése jellemző. A Cabinda exklávé területén (esőerdő) fakitermelés folyik. A parton halászattal foglalkoznak. A mezőgazdaság hanyatlása miatt a bevételek egyre inkább a kőolajbányászatból származnak.

Ipar

Az ipar vezető ágai mindenekelőtt a mezőgazdaság termékeit dolgozzák fel: malmok, sörfőzdék, cukor-, konzervgyárak, hallisztgyár, pamutipari üzemek, celullóz- és papírgyár (eukaliptuszt dolgozzák fel), cementmű, téglagyár

Ásványkincsei: kőolaj, gyémánt, mangán-, réz-,arany-, ezüst-, vasérc.

oktatás vidéken

Az északi tengerparton és a Cabinda Exklávé területén találhatók a fő bányászati területek. Luanda és Lobito finomítóiban dolgozzák fel a nyersolajat. A Casai (Kasai)-folyó mentén gyémántot bányásznak.

Kereskedelem

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Az ország természeti erőforrásokban (réz, cink, gyémánt, kobalt, arany, urán) gazdag, de a készletek jelentős része még kiaknázatlan. Afrika vízenergia-készlAz ország 43%-át borítja erdő. Az esőerdők értékes fákat (ében, mahagóni) szolgáltatnak.

Közlekedés

Kultrúra

Oktatási rendszer

Angolában a gyerekek kétharmada iskolaköteles életkorban van. Az alapiskolát a gyerekek 54%-a elvégzi.

Kulturális intézmények

Tudomány

Híres írók:

  • Mário Pinto de Andrade
  • Arlindo Barbeitos
  • Alda Lara
  • Agostinho Neto
  • Pepetela
  • José Eduardo Agualusa

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Sport

Angolában is, mint a többi afrikai országban nagyon népszerű a labdarúgás. 2005. október 8-án Angola kvalifikálta magát a 2006-os világbajnokságba.

Érdekességek

A Casai (Kasai)-folyó folyását és a Luanda-küszöb vidékét Magyar László – a szombathelyi születésű – felfedező utazó, Afrika kutató tárta fel az 1850-es években. A mai Angola területén, a Bihé Királyságban telepedett le, ahol feleségül vette az uralkodó egyik lányát.

Ünnepek

  • Január 1. – Új év napja
  • Január 4. – Elnyomás elleni nap
  • Január 25. – Luanda nap
  • Február 4. –
  • Március 8. – nőnap
  • Április 4. – a béke napja
  • Május 1. – a munka ünnepe
  • Május 25. – Afrika nap
  • Június 1. – gyerek nap
  • Szeptember 17. – Nemzeti hősök napja
  • November 2. – halottak napja
  • December 25. – karácsony
  • December 31. – Szilveszter

Források

  • Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963–463006–5
  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963–951664–3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Angola témájú médiaállományokat.
Afrika országai
  Dél-Afrika
  Észak-Afrika
  Kelet-Afrika
  Közép-Afrika
  Nyugat-Afrika
Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka


Az Afrikai Unió tagállamai

Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Angola”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.

Giant Panda

Mercedes Car
James Bond Guide
This site monitored by SitePinger.net