Apollo-11

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Apollo-11
Küldetés jelvény
Küldetés adatok
Hívójelzés:
  • parancsnoki modul
  • holdkomp
  • Columbia
  • Eagle
Indítás: 1969. július 16.
13:32:00 UTC
Indítási hely: Kennedy Űrközpont, 39-A
Holdraszállás: 1969. július 20.
20:17:40 UTC
Holdraszállás helye: Nyugalom tengere
0°40'27"É, 23°28'23"K
Holdon töltött idő: 21 óra 36 perc 20 mp
Holdséták időtartama: 2 óra 31 perc 40 mp
Holdkőzetek: 21,55 kg
Hold körüli keringések: 30
Leszállás: 1969. július 24.
16:50:35 UTC
Leszállási hely: 13°19'É, 169°9'Ny
Időtartam: 8 nap 3 óra 19 perc
Küldetés paraméterek
Tömeg:
  • Űrhajó
  • Holdkomp
  • 30 320 kg
  • 16 448 kg
Pályamagasság:
  • Föld körül
  • Hold körül
  • 190,6 / 192,1 km
  • 113,4 / 312,1 km
Pályahajlás
  • Föld körül
  • Hold körül
  • 32,5°
  • 1,2°
Periódus
  • Föld körül
  • Hold körül
  • 88,18 perc
  • 2,15 óra
Személyzet

Az Apollo–11 volt az első holdraszálló expedíció az Apollo-program keretében. Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek a Hold felszínén.

Tartalomjegyzék

Személyzet

(2) Sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.

Tartalék személyzet

A parancsnoki egység és a holdkomp dokkolása

Holdséta

  • Armstrong – EVA
    • Kiszállás: 02:51:16 UTC
    • Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC
    • Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC
  • Aldrin – EVA
    • Kiszállás: 03:11:57 UTC
    • Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC
    • Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC
  • Beszállás: 05:11:13 UTC
    • Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc

Küldetés

Az Apollo–11 fellövése

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt rá, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére. A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle a leválás után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része most következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd július 20-án, 20:17-kor (UTC) leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”. Ekkor 30 másodpercre elegendő üzemanyaguk maradt.[1] „Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong.

A holdmunka

Aldrin lábnyoma a Holdon (Aldrin)

6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott volna el Armstrong híres mondata:

„Egyetlen kis lépés az embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”

Armstrong izgatottságában az alábbi mondatot mondta: „Egy kis lépés embernek”.[forrás?]

A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzeteket gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:

„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”

Emellett egy kis fehér tasakot is hagytak a Hold felszínén, benne egy szilíciumkorongra miniatűr betűkkel 73 állam üzenete volt vésve, egy aranyozott olajágat, érméket, és hímzett emblémákat. [2]

A fényképezkedés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkoztak Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New Yorkban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.

További célok

A NASA további 9 holdutazást tervezett, az újabb célok: állandó bázis a Holdon és a Mars meghódítása voltak. Az amerikai háborús kiadások (Vietnam) miatt azonban csökkenteni kellett a költségvetést, így ezek a tervek nem valósultak meg. A Saturn-5 hordozórakéták és a holdkompok egy részét a mai napig nem használták fel.

Források

  1. ^ Jones, Eric M. (editor): Apollo 11 Lunar Surface Journal: The First Lunar Landing. NASA.
  2. ^ Tahir Rahman: Egy elfeledett korong az emberiség nagy üzenetével. SG.hu.

Külső hivatkozások

Magyar oldalak

Külföldi oldalak

Apollo-program

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo%E2%80%9311”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.

Giant Panda

Mercedes Car
James Bond Guide
This site monitored by SitePinger.net