Article on other languages:
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
| Arad | |||
 |
|||
| A városháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Megye | Arad | ||
| Polgármester | Gheorghe Falcă
(2007) |
||
| Népesség | |||
| Népesség | 165 970 fő +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 110 m | ||
| Terület | 116,5 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Arad
|
|||
Ez a szócikk a városról szól. A történelmi vármegyéről lásd az Arad vármegye szócikket.
Arad (románul Arad, németül Arad, latinul Aradinum): város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Öthalom, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete
Neve a magyar ur főnévből származik, melyhez a d helynévképző járult.
Története
A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros. 1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt. 1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1834-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. 1910-ben 63 166 lakosából 46 085 magyar, 10 279 román, 4365 német, 1816 szerb, 277 szlovák és 133 cseh lakos volt. 1919-ben a város volt gr. Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának székhelye. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került. 1944-ben a magyar hadsereg elfoglalta, de még ugyanezen év szeptemberének végén a szovjetek visszafoglalták. 2002-ban 191.473 lakosa volt, ebből 83,66% román, 11,94% magyar, 1,66% roma, 1,52% német és 1,22% más nemzetiségű.
Látnivalók
- Arad vára ma katonai terület, nem látogatható.[1]
- Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György alkotását.
- A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
- A minorita templom 1704-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
- Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
- A kultúrpalota 1913-ban épült eklektikus, belül szecessziós stílusban, benne van a Történeti Múzeum.
- Az evangélikus templom 1906-ban épült neogótikus stílusban.
- A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
- A régi színház épülete 1818-ban készült el.
- A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.
Galéria
 A 48-as, magyar szabadságharc emlékműve |
 Kultúrpalota |
 Belváros |
 Belváros |
 Belváros |
 Belvárosi imaház |
 Egy Arad palotái közül |
 Ortodox templom |
 Belvárosi házak |
 Az evangélikus templom |
 Arad új ortodox temploma |
 Aradi vértanúk emlékműve |
 Az aradi Városháza |
Híres emberek
- Itt született 1782. december 8-án Bartosságh József mezőgazdasági szakíró.
- Itt született 1837-ben Kerpely Antal bányász, kohómérnök, a selmecbányai akadémia tanára, az MTA levelező tagja. (†1907)
- Itt született 1855-ben Barabás Béla jogász, főispán, majd szenátor.
- Itt született 1885. május 11-én Rajnai Gábor színművész.
- Itt született 1886-ban Tóth Árpád költő.
- Itt született 1886. augusztus 1-jén Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter.
- Itt született 1902. január 21-én Jávor Pál színművész.
- Itt született 1925. január 16-án Inke László színművész.
- Itt halt meg 1775. január 15-én br. Bajtai Antal történetíró.
- Itt halt meg 1850. február 9-én a börtönben Lenkey János honvéd tábornok.
- Nagyon részletes lista az eszperantó Wikipediában: http://eo.wikipedia.org/wiki/Listo_de_renomaj_personoj_de_Arad
Külső hivatkozások
- Arad város honlapja
- Polgármesteri hivatal honlapja
- Arad adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
- Google maps
- Térkép Kalauz – Arad
- http://www.insse.ro/cms/rw/resource/populatia_stab_1%20iulie2007.htm
- Arad - archív képgyűjtemény
Irodalom
- Puskel Péter: Emléklapok a régi Aradról (1885-1945), Irodalmi Jelen Könyvek, Concord Media Rt., Arad, 2005, ISBN 9738650097
- Az aradi vár története, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 9633273137
Testvérvárosai
|
||||||||||
|
||||||||
