Bolygó

Article in other languages:

Information icon.svg
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján).

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát), valamint elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1]

A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.

A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.

A cikk a továbbiakban a Naprendszer bolygóiról szól.

Naprendszerünkben 8 bolygót ismerünk.[2]

Lehetnek körülöttük keringő kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.

A Naprendszer bolygóit két csoportba soroljuk:

Az alábbi táblázat összehasonlítja a két csoport legfontosabb jellemzőit.

Jellemző Kőzetbolygók Óriásbolygók
összetétel főleg szilárd anyag főleg gáz
térfogat a Földéhez hasonló a Földénél nagyságrendekkel nagyobb
holdak száma kettő vagy kevesebb tíznél több (és egyre újabbakat fedeznek fel)
A Nap, a bolygók (és a Plútó) méretarányos képe


Tartalomjegyzék

Felfedezése a történelem során

A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égiteste. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó, mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel.

Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest, Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.

Keletkezése

Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd középen egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzás létrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó átlépi a Hold átmérőjét, jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.

A bolygók fontosabb jellemzői

Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.

Bolygó Egyenlítői
átmérő		 Tömeg Pályasugár
(átlagos, CsE)		 Keringési idő
(év)		 Tengelyforgási idő
(nap)
Nap 109 332 950 0 0 25-35
Merkúr 0,382 0,06 0,38 0,241 58,6
Vénusz 0,949 0,82 0,72 0,615 -2431
Föld 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00
Mars 0,53 0,11 1,52 1,88 1,03
Jupiter 11,2 318 5,20 11,86 0,414
Szaturnusz 9,41 95 9,54 29,46 0,426
Uránusz 3,98 14,6 19,22 84,01 0,718
Neptunusz 3,81 17,2 30,06 164,79 0,671
1 A Vénusz ellentétes tengelyforgású (retrográd tengelyforgású) a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel

Jegyzetek

  1. ^ Rogue planet find makes astronomers ponder theory
  2. ^ 2006. augusztus 24-éig a Plútó is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát.

Források

National Geographic Magyarország

Lásd még

P space.svg Ez a csillagászati tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3”

Questions for article:

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.


IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.