Debian

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire


Debian
Kép:Debian-openlogo.png

Debian 3.1r4
Fejlesztő: Debian közösség
OS-család: Linux
Forráskód: nyílt
Legfrissebb változat: 4.0r4 / 2008. július 26.
Rendszermag típusa: monolitikus
Alapért. UI: GNOME
Licenc: GPL
Státusz: aktuális
Weboldal: debian.org

A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom. A többség azonban a népszerű Linux disztribúció-t érti alatta, melynek a megnevezése helyesen Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és a GNU szoftverek együttesét használja.

Legfőbb jellemzői:

  • teljesen ingyenes és megfelel a Debian szabad software irányelveknek;
  • számtalan résztvevő tartja karban;
  • fejlett csomagkezelő rendszerrel rendelkezik, ami könnyűvé teszi a programok frissítését, telepítését és eltávolítását.

A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.

Tartalomjegyzék

A név eredete

A Debian elnevezés Debora és Ian Murdock nevének összevonásából állt össze.

Debian GNU/Linux

Története

Ian Murdock indította útnak a világ legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.

Az indulás Ian levelével[1] kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án Ian postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.

Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.

Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.

Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?

Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.

Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül a SLS volt a király.

Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?

Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.

Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.

Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.

1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.

From: Ian A Murdock (imurdock@shell.portal.com)
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report

Debian kiadások

A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).

A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.

A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.

A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon.

Név szerinti kiadások

Ezek a kódnevek a Pixar nagysikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.

  • Debian 1.0 kiadás (nem volt kódneve),
  • Debian 1.1 (kiadás: 1996. június 17.), kódneve „Buzz” – Buzz Lightyear volt a (z)űrhajós,
  • Debian 1.2 (kiadás: 1996. december 12.), kódneve „Rex” – Rex volt a tyrannosaurus,
  • Debian 1.3 (kiadás: 1997. június 5.), kódneve „Bo” – Bo Peep volt a pásztorlány,
  • Debian 2.0 (kiadás: 1998. július 24.), kódneve „Hamm” – Ő volt a malac,
  • Debian 2.1 (kiadás: 1999. március 9.), kódneve „Slink” – Slinky Dog volt a játékkutya,
  • Debian 2.2 (kiadás: 2000. augusztus 15.), kódneve „Potato” – volt Mr. Potato (Krumplifej Uraság),
  • Debian 3.0 (kiadás: 2002. július 19.), kódneve „Woody” – volt a cowboy,
  • Debian 3.1 (kiadás: 2005. június 6.), kódneve „Sarge” – ő a műanyagkatona (v.ö.: Army Men).
  • Debian 4.0 (kiadás: 2007. április 8.), kódneve „Etch” – ő a mágneses rajztábla.

A Etch utáni kiadás kódneve „Lenny” lesz, aki egy távcső volt.

Az instabil kiadás neve mindig Sid - ugyanígy hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait.
(a név egyúttal egy szójáték, a Still in Development - Fejlesztés alatt rövidítése)

A Debianra épülő disztribúciók

Debian GNU/Hurd

Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.[3]

Nem támogatott Debian változatok

  • Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja.
  • Debian GNU/Win32: A Windows kernelt használó rendszer elnevezése, melyet a hivatalos Debian Projekt a kernel zártsága miatt nem támogat.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

A magyar Wikikönyvekben.
további információk találhatóak
Debian témában.
  UNIX kultúra  m·v·sz 
Unix-szerű rendszerek:   Linux | QNX | HP-UX | AIX | AtheOS | Syllable | DNIX | Digital UNIX | Tru64 | BSD | IRIX | MINIX | NeXTSTEP | OS-9 | OS-9/68k OS-9000 | OS/360 | OSF/1 | Plan 9 | Solaris | SunOS | UNIflex | Ultrix | UniCOS | Xenix | z/OS
BSD:   NetBSD | FreeBSD | OpenBSD | PC-BSD | PicoBSD |MicroBSD | MirBSD | DragonFly BSD | WarBSD | ekkoBSD | BSD/OS | Darwin | TrustedBSD
Linux-disztribúciók:   blackPanther OS | CentOS | Damn Small Linux | Debian | Fedora Core | Frugalware | Gentoo | GoboLinux | KNOPPIX | Kubuntu | Mandriva | MEPIS | PCLinuxOS | Red Hat Enterprise Linux | Red Hat Linux | Slackware | SuSE Linux | Ubuntu | UHU-Linux | Vector Linux | Xandros | Zenwalk | Arch Linux
Az összes Linux-disztribúció
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Debian

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.


Giant Panda

Mercedes Car
James Bond Guide
This site monitored by SitePinger.net