Donald Knuth

Donald Knuth

Donald Ervin Knuth (Milwaukee, Wisconsin, USA, 1938. január 10.) matematikus, az informatikai alapműnek számító A számítógép-programozás művészete című könyv szerzője, a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője, az algoritmuselmélet „atyjaként” emlegetett tudós.

Élete

Donald Ervin Knuth 1938. január 10-én született Milwaukee-ban Wisconsin államban. Felesége a nála egy évvel fiatalabb Nancy Jill Carter, 1961 óta házasok. Két gyermekük van: John Martin (1965) és Jennifer Sierra (1966).

1956-ban a California Institute of Technology-n kezdte egyetemi tanulmányait - fizikus szakon. Két év után mégis matematikusként folytatta tanulmányait, ugyanis a fizika gyakorlatiasságánál jobban vonzották a matematika elméleti kérdései. Bachelor és Master(1960) diplomáját a Case Western Reserve University-n szerezte. 1963-ban -újra Kaliforniában- Ph.D. fokozatot kap, doktori disszertációjának címe: „Véges ferde testek és projektív síkok”. Később ennek az egyetemnek lesz professzora. 1968 óta a Stanford University professzora, 1993-ban ez a titulus az „emeritus” fokozattal is kibővült.

Munkássága

Knuth a szerzője (mind a mai napig írja) a monumentális A számítógép-programozás művészete című műnek. Ennek a műnek a megírásához olyan programokat írt, mint a TeX vagy a Metafont, melyek lehetővé teszik matematikai szövegek nyomdai követelményeknek megfelelő szedését. Ezek azóta is meghatározóak a matematikai tárgyú tudományos szövegek szedésében.

A „literate programming” fogalom megalkotója, ez azt a felfogást hivatott tükrözni, hogy a számítógépes programokat ugyanazzal az igényességgel kell írni, mint irodalmi szövegeket és a forráskódot egyesíteni kell a szoftverdokumentációval.

Ezt a felfogást tükrözve jelentek meg olyan könyvei -természetesen ezekkel a programokkal szedve-, melyek a TeX és a Metafont teljes forráskódjai mellett magyarázatokat tartalmaznak a különböző algoritmusokkal kapcsolatban. Ezek mellett megjelentek olyan felhasználói könyvek, melyek nem csak megválaszolnak felhasználói kérdéseket (pl: hogyan választok el szavakat TeX-hel), hanem szakmai nyelven meg is magyarázza a működést (pl: leírja, hogyan működik a szóelválasztó algoritmus).

A számítógép-programozás művészete

A számítógép-programozás művészete egy többkötetes mű, mely az alapvető algoritmusokról és adatstruktúrákról szól. A kiadó az akkor(1962) még egyetemi hallgató Knuth-ot azzal bízta meg, írjon egy könyvet a fordítóprogramokról (angolul compiler). Knuth azonban egy az egész témakört átfogó művet akart alkotni, mindezt a legapróbb nyomdai követelmények is megfelelő szerkesztésben (ennek a megírásához, szerkesztéséhez fejlesztette ki Knuth a híres TeX és Metafont programokat). Az elhatározásból egy életre szóló munka lett: a tervezett 7 kötetből az ötödik, Knuth tervei szerint, 2015-re fog elkészülni. Az első három kötet gyors megjelenését (1968, 1969, 1973) a negyedik 2005 februárjában követte.

A TeX

Bővebben: TeX

Knuth azért kezdte el a TeX-et írni, mert egyre elégedetlenebb lett monumentális könyvének első három kötetében tapasztalható szedéssel. Az igazi hacker hozzáállást követve nekiállt, hogy a problémát egyszer és mindenkorra megoldja, és megtervezte saját betűszedési nyelvét. Úgy vélte, hogy ezt be tudja fejezni az 1978-as tanítási szünetben; mindössze nagyjából nyolc évet tévedett. A nyelv fejlesztését 1985-ben fagyasztotta be, amikortól azt befejezettnek tekintette.

Könyvei

Legfontosabb művei^[1]:

• Donald E. Knuth: A számítógép-programozás művészete (The Art of Computer Programming), Addison-Wesley Professional

1. Első kötet: Alapvető algoritmusok (Fundamental Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
2. Második kötet: Szeminumerikus algoritmusok (Seminumerical Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
3. Harmadik kötet: Keresés és rendezés (Keresés és rendezés), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
4. Negyedik kötet: Combinatorial Algorithms, (nincs magyar kiadás)
5. Ötödik kötet: Syntactic Algorithms, (várható megjelenés: 2015)
6. Hatodik kötet:Theory of Context-Free Languages (tervezett)
7. Hetedik kötet:Compiler Techniques (tervezett)

• Ronald L. Graham, Donald E. Knuth, Oren Patashnik: Konkrét Matematika (Concrete Mathematics), 1998, Budapest, Műszaki Kiadó
• Donald E. Knuth: The TeXbook, 1984
• Donald E. Knuth: The METAFONTbook, 1986
• Donald E. Knuth: 3:16 Bible texts illuminated, 1991

Kitüntetései

• Első ACM Grace Murray Hopper Díj, 1971
• Turing Díj, (Turing Award)1974
• National Medal of Science, 1979
• Neumann János Díj, (John von Neumann Medal) 1995
• Harvey Díj , 1995
• Kyoto Díj, (Kyoto Prize) 1996

Érdekességek

Knuth nem csak tudományos eredményeiről, hanem a humoráról is híres.

• A programozás művészete című könyvével kapcsolatban különleges ajánlatot tett: minden hiba megtalálójának felad egy „hexadecimális dollár”, azaz 2.56 dollár értékű csekket.
• Donald Knuth másodállásban orgonaművész.1965 óta tagja az Amerikai Orgonista Céhnek. Ezt annyira fontosnak tartja, hogy önéletrajzában minden más tudományos tagság előtt említi.
• A TeX verziószáma a π-hez konvergál, azaz az egymás követő verziók a 3, 3.1, 3.14 és így tovább. Hasonlóan a Metafont verziószáma az e-hez tart.
• Egyik legérdekesebb műve a 3:16 Bible texts illuminated című könyv. János evangéliumának egyik kulcsmondatát, a János 3:16-ét alapul véve, a Biblia összes könyvének 3. fejezet 16. verséhez hozzáfűzte a saját gondolatait.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

• http://en.wikipedia.org/wiki/Donald_Knuth
• http://de.wikipedia.org/wiki/Donald_Ervin_Knuth
• John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Donald Knuth a MacTutor archívumban. (angol)
• Donald Knuth stanfordi honlapja