|
A Mac OS X az Apple Computer 2001-ben megjelent és azóta is folyamatosan továbbfejlesztett operációs rendszere. Szakítva a korábbi Mac OS-ek felépítésével a tízes rendszert Unix alapokra helyezték és a forráskód nagy részét a Darwin Project keretein belül nyílttá tették. A teljes váltás hátránya volt, hogy a korábbi rendszerek alá írt programokat csak a Classic nevű emulátorban képes futtatni; előnyeként viszont azt említhetjük, hogy modern általános felhasználású operációs rendszert kaptak végeredményként.
TörténetA Mac OS X története 1985-ben kezdődött, mikor is Steve Jobs-ot eltávolították az Apple éléről. Ekkor alapította meg Jobs a NeXT Computert, amelynek NeXTstep – később OpenStep – operációs rendszere a későbbi OS X alapjává vált. Jobs NeXT-es évei alatt az Apple is próbálkozott új operációs rendszer fejlesztésével, de a tervezetek sorban hamvába haltak, a várva várt Copland-ből sosem lett végleges kiadás, bár elemei beszivárogtak a Mac OS 8-ba. Hiába, a Windows 10 év után felzárkózni látszott, leginkább a védett memória és modern multitasking terén, melyek hiányoztak a Mac OS-ből. A cég ezért operációs rendszer keresésbe fogott; a BeOS és a Windows NT kizárása után, 1996-ban végül 400 millió dollárért megvásárolta a NeXT Computert. Ezzel a lépéssel az Apple-höz került az objektum-orientált, UNIX-alapú OpenStep, valamint vezető fejlesztője, Avie Tevanian. Talán jelentősebb, hogy egyidőben hazatért az alapító Steve Jobs, aki hónapokon belül visszavette a cég irányítását. A Mac OS X fejlesztését az OpenStep, Mac OS 9 és BSD alapjain kezdték el a Rhapsody projekt keretein belül. E fejlesztés végállomása a Mac OS X 10.0 2001-es nyilvános kiadása volt. VerziókA rendszer főbb változatai hagyományosan nagymacskákról kapják (kód)nevüket, melyek a 10.2-es verzió óta hivatalos névként is szolgálnak, a dobozon és marketing-ben is szerepelnek.
A Tigerhez hasonlóan a Leopard támogatja mind a PowerPC, mind az Intel alapú Macintosh gépeket. Minden Mac OS X rendszernek van Server kiadása is, amely munkacsoport kezelési lehetőséggel, hálózati- és adminisztratív szolgáltatásokkal bővíti az asztali kiadást. A Server kiadás drágább, de legfrissebb verziója jár minden Xserve kiszolgálóhoz. Ma már elmondhatjuk az OS X-ről, hogy megjelent rá minden olyan jelentős program, amely azelőtt az OS 9-en létezett. Sőt, a Mac OS X Aqua felületkezelője mellett párhuzamosan futtatható hagyományos X11-es ablakkezelő is, így a UNIX-okra utolérhető rengeteg program közül is válogathat a felhasználó. Felhasználói élményMár az első bekapcsoláskor feltűnik, hogy az OS X felülete eltér a Windows alatt megszokottól. Alapértelmezetten a képernyő alján megtaláljuk a dokkot, ami érdekes keveréke a már futó és az épp nem futó, de gyakran használt alkalmazásoknak. A képernyő tetejét pedig a fix menüsor foglalja el, amin az épp fókuszban levő alkalmazás beállításait láthatjuk. Vannak továbbá menüsorban futó alkalmazások is – ilyen a képernyőképen látható csevegőprogram buborékja vagy konfabulator fogaskerekei is –, továbbá egyes programok visszajelző funkcióját is meg lehet itt jeleníteni (óra, hálózat, cpu terhelés stb.). Itt kap helyet a Tiger rendszerben bemutatott SpotLight kereső kezelőfelülete is. A Unix-szerű rendszereknél megszokott módon a felhasználó számára egy felhasználói könyvtárat, a Home-ot, ahol teljes jogkörrel rendelkezik, hasonló jogokat élvez a felhasználó az általa létrehozott könyvtárakban is. Ezzel szemben a rendszerkönyvtárakhoz adminisztrátori jogosultság szükséges. Feltűnő különbség továbbá, hogy a legtöbb alkalmazás egy .app fájlnak látszik, aminek bár megtekinthetjük tartalmát, a mindennapi használatban erre nincs szükségünk. Ez az Application bundle szerkezet az OS X egyik elődjéből a NeXTstep operációs rendszerből származik, ahonnan a rendszer a Mach mikrokernelt is örökölte. Ennek köszönhetően keveset kell válogatnunk az Applications könyvtárban, ha futtatható fájlt akarunk találni, hiszen minden .app-ot el tudunk indítani egy dupla kattintással. Fontosabb tulajdonságok
Hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.
Mercedes Car
This site monitored by SitePinger.net