Mikronéziai Szövetségi Államok

Federated States of Micronesia

Kép:Micronesia coa.gif zászló címer
Nemzeti mottó: Peace Unity Liberty
Himnusz: Patriots of Micronesia
Főváros	Palikir
Államforma	szövetségi köztársaság
- Államfő	Joseph J. Urusemal
Hivatalos nyelv	angol
függetlenség	Az Amerikai Egyesült Államoktól
- kikiáltása	1986
Terület
- Összes	702 km² (175.)
- Víz (%)	1%
Népesség
- 2005 évi becslés	108 105  (179.)
- Népsűrűség	194 fő/km²
GDP	2005
- Összes	277 millió USD (186.)
- Egy főre jutó	2000 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	USA dollár (USD)
Időzóna	(UTC+10)
Internet TLD	.fm
Nemzetközi gépkocsijel	FSM
Hívószám	+691

A Mikronéziai Szövetségi Államok egy szigetállam, amely a Csendes-óceán nyugati részén, háromnegyed úton Indonézia és Hawaii között helyezkedik el. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa”.

Földrajz

Domborzat

Az állam a Karolina-szigetek nagyobbik részét, illetve az északi szélesség 5-10°-a és a keleti hosszúság 135-140°-a között szétszóródó szigeteket foglalja magában. A szigetek Hawaii-tól kb. 5000 km-re nyugatra, a Fülöp-szigetektől 3000 km-re keletre és Pápua-Új-Guineától 1500 km-re északra találhatók.

Az óceánnak nagy részét foglalják el. A 607 sziget összterülete kisebb, mint egy átlagos nagyságú amerikai városé, sok világtérkép nem is jelöli őket. Az ország területének kb. felét Pohnpei, a másik felét pedig a három másik szigetcsoport foglalja el, nagyjából egyenlő arányban. Pohnpei, Kosrae és Chuuk szigetei magas, vulkanikus szigetek, míg Yap az ázsiai kontinentális talapzat megemelkedett része.

Ezek a szigetek nem kókuszpálmákkal szegélyezett korallzátonyok, hanem inkább hasonlítanak a hawaii vulkanikus szigetekre, amelyekre jellemző a bőventermő föld, az örökzöld növényzet és a bőséges víztömeg.

Vízrajz

Éghajlat

Az éghajlat egyenlítői. A nappali hőmérséklet 27-32 °C között (átlag 27 °C) alakul, néha visszaesik 21 °C körülire. December és március között valamivel szárazabb, hűvösebb és szelesebb a klíma, mint az év többi részében. A átlagos csapadék 3000 mm. A legcsapadékosabb hónapok április és május, Pohnpei belső része pedig a Föld egyik legesősebb területe. Júliustól novemberig a levegő páratartalma nyomasztó lehet. A tájfunok szezonja augusztus és december közé esik.

Élővilág, természetvédelem

Mikronézia egyetlen szárazföldi emlőse a denevér. Pohnpei-en található néhány ázsiai szarvas, de ezek nem nagyon láthatók. Élnek itt még óriási gyíkok, amelyek 2 méteresre is megnőhetnek, valamint kicsi gekkók. A leggyakoribbak az állatvilágban a rovarok: szúnyogok, svábbogarak stb.

200-nál is több madárfajta honos a szigeteken.

A szigeteket körülvevő hatalmas víztömeg izgalmas tengervízi életet rejt: kemény és lágy korallok, szivacsok, bálnák, delfinek, kagylók és rákfélék, rengeteg féle hal (ajakos hal, sötét színű denevérhal, papagájhal, pillangóhal, oroszlánhal), veszélyes cápák, bíborcsigák, tengeri sünök, tengeri viaszrózsák, tengeri remeték. A korallszirt külső oldalán különleges algák élnek. Néhány teknősfajta is látható.

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

A mikronéziaiak elődei négyezer éve telepedtek le. A decentralizált főnöki rendszert Yap szigete körül lassan valamivel centralizáltabb gazdasági és vallási birodalom váltotta fel. Nan Madol kicsi mesterséges szigetek láncolata, amelyet csatornák hálózata köt össze. Gyakran hívják a Csendes-óceán Velencéjének. Pohnpei sziget közelében van, a Saudeleur-dinasztia ceremoniális és politikai székhelye volt 500-tól 1500-ig, kb. 25 000 lakossal. Akkor a centralizált rendszer összeomlott.

A szigetek felfedezői a portugálok voltak, majd 1696-ban a spanyolok vették birtokba a szigeteket. 1899-ben, a spanyol-amerikai háború után a szigeteket eladták Németországnak, majd az első világháború idején a japánok szállták meg. A második világháború idején, 1944-ben amerikai csapatok szállták meg, majd 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendeltek.

A négy szigetcsoport – Yap, Chuuk, Pohnpei és Kosrae – 1979-ben megalakította a Mikronéziai Szövetségi Államokat, amely 1986-ban az USA szabadon társult állama lett. A gyámságra vonatkozó megállapodásokat az USA kormánya érvénytelenítette. Az ENSZ 1990-ben elismerte független államként a Mikronéziai Szövetségi Államokat, majd 1991-ben felvette tagjai sorába.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Elnökök

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási felosztás

A Mikronéziai Szövetségi Államok négy szigetcsoportból áll, amelyek nyugatról kelet felé haladva a következők:

• Yap
• Chuuk
• Pohnpei és
• Kosrae

Egy kőpénz Gachpar falu mellett

Yap Mikronézia legtradicionálisabb része. Területe 119 km², lakóinak száma 10 000 fő. Az emberek többsége nyugati ruhákat hord, de sok férfi és fiú visel színes ágyékkötőt, a nők egy része pedig csak szőtt hibiszkusz-szoknyát hord.

Yap állam 4 szigetből áll:

• Yap
• Tomil-Gagil
• Map és
• Rumung.

Mikronézia más magas, vulkáni eredetű szigeteitől eltérően Yap az ázsiai kontinentális talapzat megemelkedett része. Éppen ezért a tájat inkább lankás dombok és völgyek alkotják. A 134 külső sziget közül sok víz fölötti korallzátony. A tájfunok nem ritkán egész szigeteket mosnak a tengerbe. A sziget közösségeit több évszázados kőösvények kötik össze, a falusi nádtetős házakat pedig mindmáig választékos, hagyományos stílusban építik fából, kötélből és bambuszból. Ebben a társadalomban még mindig kasztrendszer uralkodik, a falu vezetőinek nagy a hatalmuk. A hagyományos csereüzleteket gyakran kőpénzzel bonyolítják, bár az amerikai dollár a leggyakoribb fizetőeszköz.

Chuuk neve 1990-ig Truk volt. Területe 127 km², lakóinak száma 65 000 fő. Egy tarka, élettel teli szigetcsoport. 15 főbb szigetből, 92 külső szigetből és több, mint 80 kis szigetecskéből áll, melyek a Chuuk lagúnában fekszenek. Fő vonzereje azok az elsüllyedt roncsok, amelyeknek leglelkesebb látogatói a búvárok. Egy egész japán flotta nyugszik a lagúna mélyén, a történelem legnagyobb tengeri veszteségének emlékeként. A házak különböző színűekre vannak festve. A forró napokon falusi asszonyok a patakban ülnek, ruhát mosnak, a gyerekek pedig meztelenül szaladgálnak körülöttük. Chuuk államban található a Mikronéziai Szövetségi Államok egyik fontos települése Moen, ahol 10 400 fő lakik.

Pohnpei a maga 344 km² területével és 163 szigetével Mikronézia legnagyobb szigete. Neve korábban Ponape volt. Lakóinak száma 45 000 fő. Itt van Mikronézia fővárosa, Palikir is, ahol mindössze 5500 fő él.

Buja növényzetével, dzsungel borította domboldalaival, a virágzó hibiszkuszokkal tipikus déltengeri sziget. Itt található Mikronézia legismertebb régészeti lelete: Non Madol ősi kővárosa. Pohnpei legszembeszökőbb természeti látványossága a festői Sokehs Rock, a 18O méteres hamisítatlan bazaltszikla, amelyre a kihívásra vágyók fel is mászhatnak. A legfontosabb város Kolonia viszonylag nagy, mégis megőrizte kisvárosi karakterét.

Kosrae Mikronézia egyik legkevésbé tönkretett és legkevésbé fejlett területe. A fő sziget területe 110 km², lakóinak száma 15 000 fő. Vulkanikus eredetű, közepén esőerdőkkel, tengerpartja pedig homokos strandok és mocsaras területek ötvözete. A közeli Lelu szigetén 14. századi lenyűgöző romok találhatók. Akkoriban a kosrae-i főnökök töltötték be a domináns regionális erő szerepét. A volt királyi város romjai még ma is azt az érzést keltik, mintha egy ősi, elrejtett városban járnánk. A sziget legmagasabb pontja a Lelu-hegy, ahol a II. világháborúban a japánok által használt barlangok és alagutak találhatók. Kosrae szigetén rengeteg korallzátony található, ahol a víz alatti láthatóság könnyen lehet akár 30, nyaranta 60 méter is.

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

Legnépesebb települések

Bővebben: Mikronéziai Szövetségi Államok városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociális rendszer

Gazdaság

Általános adatok

A Mikronéziai Szövetségi Államok gazdaságát fejlődő országként a megélhetési gazdálkodás és a halászat határozza meg. A kiváló minőségű és nagy értékű foszfátérc egy további gazdasági ágat képez.

Nagyobb ipartelep nincs, csak kicsi üzemek, amelyek produktumaikat a hazai piacra állítják elő. A kész textíliának és a szuvenírnek van az export területén jelentősége.

A legjelentősebb bevételt a külföldi halászflották részére történő felségvizekre vonatkozó kereskedelmi halászati engedély értékesítése képezi.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Ipar

Kereskedelem

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Kultúra

Lásd még: Ausztrália és Óceánia őslakóinak művészete

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Sport

Érdekességek

A Mikronézia Szövetségi Államok 2004-ben küldhetett első alkalommal versenyzőt az olimpiai játékokra: Manuel Mininingfelt, a 62 kg-os súlyemelőt.

Ünnepek

Mikronéziában ünneplik a hagyományos nyugati ünnepeket, a karácsonyt, a szilvesztert, az Amerikai Egyesült Államokban honos hálaadást.

Az egész országra kiterjedő május 10-i Alkotmány Napja és a november 3-i Függetlenség Napja mellett minden szigetcsoportnak vannak saját nemzeti ünnepei is.

Kosrae nagy eseménye a szeptember 8-ai Felszabadítás Napja, amely a II. világháború végén elszenvedett japán vereségre és az USA győzelmére emlékszik – sport- és kenuversenyekkel ünneplik meg. A kosrae-i karácsony énekversenyekből, menetelős felvonulásból és nagy bulizásból áll.

Yap nagy táncmulatsága a Yap-nap március első hetében.

Egész évben tartanak továbbá ún. mitmit-eket: ezek nagy ünnepségek, ajándékozással, énekkel és tánccal. Az egyik falu egy másik falu tiszteletére rendez mitmit-et, a következő évben pedig fordítva történik ugyanez.

Források

Könyvek

• A Világ országai, Nyír–Karta Bt., 2004 ISBN 963-951664-3
• A Világ országai, Kossuth Könyvkiadó, 1990 ISBN 963 09 3483 3
• Miloslav Stingl: Keresztül-kasul Mikronézián, Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1979 ISBN 963 280 749 9

Más nyelvű Wikipédia

• A német Wikipédia cikke Mikronéziáról

Külső hivatkozások

• CIA World Factbook (angolul)

A Wikimedia Commons tartalmaz Mikronéziai Szövetségi Államok témájú médiaállományokat.

Ausztrália és Óceánia országai

	Ausztrália: Ausztrália | Új-Zéland
	Melanézia: Fidzsi-szigetek | Kelet-Timor | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Vanuatu
	Mikronézia: Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau
	Polinézia: Szamoa | Tonga | Tuvalu
Függő területek: Amerikai-Szamoa1 | Ashmore- és Cartier-szigetek3 | Baker-sziget1 | Cook-szigetek5 | Északi-Mariana-szigetek1 | Francia Polinézia4 | Guam1 | Howland-sziget1 | Jarvis-sziget1 | Johnston-atoll1 | Kingman-zátony1 | Korall-tengeri-szigetek3 | Midway-szigetek1 | Niue5 | Norfolk-sziget3 | Palmyra-atoll1 | Pitcairn-szigetek2 | Tokelau5 | Új-Kaledónia4 | Wake-sziget1 | Wallis és Futuna4
1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka    2 Az Egyesült Királyság külbirtoka    3 Ausztrália külbirtoka    4 Franciaország külbirtoka    5 Új-Zéland külbirtoka