Portugál nyelv:

A portugál nyelv (português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik. A spanyol után a második legnagyobb számban használt újlatin nyelv. A beszélők száma szerinti csoportosítás alapján az 5-7. közötti helyet foglalja el a világ nyelvei közül. Több mint 210 millió anyanyelvi beszélővel a portugál egy azon kevés nyelvek közül, amelyet egymástól ennyire távol eső országokban beszélnek. A nyelv legnagyobb bázisa Brazília, 184 milliós lélekszámával 51%-át teszi ki Dél-Amerika lakosságának, továbbá Afrikában 17 millió, Portugáliában az anyaországban 11 millió, egyéb országokban 6 millió anyanyelvi beszélővel rendelkezik.

A mai sztenderd portugál nyelvváltozat – a Spanyolországban beszélt, konzervatívabb galiciaival együtt – a középkori gallegoportugál (óportugál) nyelvből fejlődött ki, amelynek őse a Római Birodalom Hispania tartományának észak-nyugati csücskén (ma Galicia) beszélt vulgáris latin dialektusok összessége. A nyelv a 15–16. században terjedt el világszerte, amikor Portugália megteremtette az első és leghosszabb életű modern gyarmati és kereskedelmi birodalmat (1415-1975), amely Dél-Amerikától (Brazília) egészen Kínáig (Macao) terjedt. Ennek következtében a portugál mára sok független ország hivatalos nyelve, és sokak által beszélt és tanult idegen nyelv. Létezik számos portugál kreol nyelv is szerte a világban: fontos kisebb nyelv például Andorrában, Luxemburgban, Namíbiában és Paraguayban.

A portugál nyelvet többek között az alábbi jelzőkkel szokták illetni: „A lingua de Camões” („Camões nyelve”), Luís de Camões, a Luziádák (Os Lusíadas) írója után; „A última flor do Lácio” („Latium utolsó virága”), Olavo Bilac után, vagy „édes nyelv”, Cervantes után. A portugál anyanyelvűeket szokás luzofónnak is nevezni (az elnevezés a római kori tartományi névből, a Lusitaniából ered).

Földrajzi eloszlása

A CPLP, a Portugál Nyelvű Országok Szövetsége egy nemzetközi független szervezet, amely nyolc olyan országból áll, melyek hivatalos nyelve a portugál. Ezen kívül még egyik közvetítő-, munka- és hivatalos nyelve az Afrikai Uniónak és a Mercosurnak (Dél-Amerikai Kereskedelmi Szövetség). A spanyollal együtt a leggyorsabban növekvő nyugati nyelv, és az UNESCO szakértőinek véleménye szerint ennek a nyelvnek a legnagyobb az esélye, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvévé váljon Afrikában és Dél-Amerikában. A portugál anyanyelvű afrikai lakosság létszáma ugyanis egyes becslések szerint 2050-re meg fogja közelíteni a 83 milliót, és Brazília 1991-es Mercosulhoz való csatlakozása óta Dél-Amerikában is megnőtt a portugál nyelv befolyása, valamint a környező országokban is egyre többen döntenek a portugál tanulás mellett.

2008-ban a lisszaboni parlament is megszavazta Portugália csatlakozását a portugál nyelv helyesírásának egységesítéséről még 1991-ben hét ország által kötött egyezményhez. Ennek eredményeként a portugál ábécé egységesen 26 betűs lesz, mivel ismét felveszik az y-t és a w-t.^[1]

Nyelvjárásai

A portugál két fő nyelvjárási csoportra osztható fel, az európaira és a brazíliaira. Ezeken kívül létezik még afrikai és ázsiai nyelvváltozat is, de ezek mind közel állnak az európai változathoz. A nyelvjárások közti különbségek főként a kiejtésben és a szókincsben nyilvánulnak meg, de kisebb mértékben szintaxisra is kihatással vannak.

Az európai és a brazíliai nyelvváltozat

Az alábbi pontok a portugál nyelv európai és brazíliai nyelvváltozatai közti különbséget tárgyalják. Az áttekintés csak felületes, csupán a lényegesebb eltéréseket említjük.

Mondattani és alaktani különbségek

2. és 3. személyek megkülöböztetése

Az egyik legszembetűnöbb különbség, hogy a brazil nyelvváltozat ismeri, de nemigen használja a második személyeket az igeragozásban. A tu, vós helyett a você, vocês formákat (amelyek egyaránt jelentik azt, hogy „ön, önök”, illetve „te, ti”) és az ezekhez tartozó, harmadik személyű igealakokat használja. Brazília déli régiójában ( Rio Grande do Sul, Santa Catarina és Paraná államokban) még használatos az E/2 és T/2 személyú igeragozás. A te és ti alakok Brazília jelentös részén csak a você dativusaként használatosak.

Szórend

A személyes névmás tárgyas alakjának elhelyezkedése a mondatban mindkét nyelvváltozatban különbözik. A portugálok az ige mögé, míg a brazilok az ige után helyezik. A helyzetet az is bonyolítja, hogy Brazíliában a kötetlen hétköznapi formában kerülik a harmadik személyű személyes névmás tárgyas alakjának (o, a, os, as) használatát, viszont személyekre vonatkozó esetekben az alanyi személyes névmással (ele, ela) pótolják, ez azonban a hivatalos életben és a médiában kerülendő.

Folyamatosság kifejezése

A folyamatosság kifejezésében is markáns különbség tapasztalható. Míg a brazíliai változat az újlatin nyelvek többségéhez hasonlóan "estar^[3] + ige + gerundio" szerkezetet használja e célra, addig Portugáliában estar + a + főnévi igenév az elterjedtebb forma.

Európai változat: Ele está a jogar (Ő éppen játszik).
Brazíliai változat: Ele está jogando (Ő éppen játszik).

Kiejtésbeli különbségek

Nyelvjárások listája

Története

Nyelvi példák

Szövegminta

Todos os seres humanos nascem livres e iguais em dignidade e em direitos. Dotados de razão e de consciência, devem agir uns para com os outros em espírito de fraternidade.

Társalgási példák

Jegyzetek

^ Az ipszilon visszatér Portugáliába (Index, 2008. május 17.)
^ A portugál verzióban a tu elhagyható, mert az ige ragozása utal a számra és személyre. A brazil változatból viszont nem hagyható ki a você(s), mert másképp nem lehetne megkülönböztetni a második személyt a harmadiktól.
^ Az estar ige a latin stare (állni) szóból ered, az újlatin nyelvekben viszont fontos szerepet játszik a folyamatos igeidők képzésében, például: olasz: sto correndo, spanyol: estoy corriendo, magyar: éppen futok
^ From Audio samples of the dialects of Portuguese at the Instituto Camões website.

Indoeurópai nyelvcsalád

A kereszt (†) az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli, a csillag (*) pedig azokat, melyek mai élő nyelvek ősei, korábbi nyelvállapotai.
Indoiráni nyelvek	Óind (szanszkrit)* • asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsaráti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít† • páli† • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta† • horezmi† • khotáni† • szkíta† • szarmata† • alán† • szogd† • beludzs† • mázandaráni • kurd • óperzsa† • középperzsa* párthus† • pehlevi† • újperzsa (fárszi, tádzsik, dari)
Italikus nyelvek	latin* • olasz • korzikai • nápolyi • szárd • velencei • rétoromán (romans, ladin, friuli) • francia • okcitán (provanszál, aráni) • aragóniai • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • asztúriai (bable) • galiciai • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát† • faliszkuszi† • oszk† • umber† • venét†
Szláv nyelvek	cseh • szlovák • knaani† • lengyel • poláb† • szorb (vend) • kasub • szlovinci† • szlovén • vend • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • óegyházi szláv†
Balti nyelvek	lett • litván • kur† • óporosz†
Kelta nyelvek	^{szigeti kelta} ír • skót gael • manx • walesi • korni • breton • pikt† • kumbriai† • ^{szárazföldi kelta} gall† • leponti† • noricumi† • galata† • keltibér†
Germán nyelvek	burgund† • gepida† • gót† • herul† • vandál† • óészaki* • dán • feröeri • izlandi • norvég (nynorsk, bokmål) • svéd • angol • óangol (angolszász)* • német • jiddis • holland • longobárd† • ószász*
Hellenisztikus nyelvek	ógörög* • újgörög • makedón†
Anatóliai nyelvek	hettita† • lúviai† • palái† • lík† • líd† • kár† • piszid† • mili†
Kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán • luzitán† • örmény • tokhár† Bizonytalan besorolású ókori balkáni nyelvek: dák† • fríg† • illír† • trák†

Portugál nyelv

Tartalomjegyzék