 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti művek (a továbbiakban együtt: szerzői alkotások) oltalmára hivatott. Emellett bizonyos szomszédos jogok oltalmát is biztosítja.
A szerzői jogról általában
A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, pl. a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.
Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdőévét.)
A szerzői jogi szabályozás célja
A Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. törvény bevezetése szerint:
- „A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”
A szerzői jogi oltalom tartalma
A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig. A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival. A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
A szerzőt megillető jogok
A szerzőt megillető jogok
- személyhez fűződő jogok illetve
- vagyoni jogok.
A szerző személyhez fűződő jogai körében:
- nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
- kérheti szerzőként nevének feltüntetését.
A szerzői alkotás
- irodalmi mű
- zenei mű,
- filmalkotás
- szobor
- festmény,
- fénykép
- számítógépes programok
- építészeti terv
- térkép
A szerzői jogi oltalom
A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.
A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogtulajdonos nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
A védelmi idő
A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.
A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.)
A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a legtöbb ország a Berni Uniós Egyezmény alapján állapítja meg ezen időtartamot.
Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.
A szerzői jogok átruházása
A szerzőt megillető jogok közül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.
Az ötletek és megvalósításuk elkülönítése
A konkrét művek árusítása
Az angolszász törvényeknek megfelelő magyar szabályozás
Közkincs (public domain)
A magyar törvények nem ismerik a Public Domain fogalmát, vagyis amikor egy műről, pontosabban a hozzá fűződő szerzői jogairól a szerzője „lemond”. Egyfajta értelmezés szerint a Public Domain művek nem használhatóak a szerző engedélye nélkül. Másik értelmezés szerint a Public Domain egy olyan licenc, amely engedélyezi a mű korlátozások nélküli másolását és felhasználását, de a szerző jogaival továbbra is rendelkezik. Mivel az ilyen közkincsnek nyilvánított műveknél a szerző vélhetően pont azért tette ezt, hogy ne akadályozza a felhasználást, ezért addig, míg a szerző ezt kifejezetten nem jelzi, a felhasználás hallgatólagosan mindenképpen lehetséges.
A szabad felhasználás
- Részletesebben lásd a Szabad felhasználás cikket.
Az angolszász törvényterületen létezik a „fair use” fogalma, vagyis hogy védett művek (kép, hang, szöveg) idézhetőek illetve felhasználhatóak megfelelő körülmények között, ha ez a mű kis részét érinti.
A magyar törvény ismeri a „Szabad felhasználás” fogalmát, de azt eltérően kezeli az angolszász törvényektől, ezért minden angolszász „fair use” esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar törvények szerint használható-e. Az esetek jelentős részében nem használható. Az erre vonatkozó szabályok:
-
- Általános szabályok
- 33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
- (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
- (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
- (4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
-
- A szabad felhasználás esetei
- 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
- (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
Szerzői jogok alkalmazásának konkrét esetei
Lejárt védelmi idejű művek digitális változatai
Az olyan művekről, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi idő, vagy a mű felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új szerzői jogi védelmet, mivel nem teremt új, önálló művet. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott – de eredeti formájukban felhasználható – források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész mű teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre önálló művet a szabadon felhasználható törvényekből készült „egységes szerkezetű” törvényszövegek.
Gyűjteményes művek
A gyűjteményes mű olyan alkotás, amit többen hoztak létre; ilyen például egy lexikon.
Magyarországon ezen esetben a teljes mű védelmi ideje a szerkesztő (vagy ha több van, akkor az utolsó élő szerkesztő) halála utáni 70 év. Ez akkor számít, ha az egész művet, vagy a mű nagy részét kívánja valaki felhasználni.
A lexikonokban az egyes szócikkeket általában külön szerzők írták: egyes szócikkek átvételekor az egyszerű műalkotásra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a magyar jog szerint a szócikk szerzőjének élete és halála utáni 70 év a védelmi idő. Sajnos a cikkek szerzőinek kiléte az esetek nagy részében megállapíthatatlan, ezért ezek a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évig részesülnek védelemben, hacsak annak szerzője hitelt érdemlően nem jelzi, hogy jogsérelmet szenvedett.
Magáncélú másolat
Természetes személyek magáncélra a védett művekről másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti műveket, műszaki létesítményeket, szoftvereket és adatbázisokat, valamint a nyilvános előadások kép- és hangfelvételeinek készítését.
A magáncélú másolat készítés a „Szabad felhasználás” egyik speciális esete.
Közös jogkezelés
A közös jogkezelés a szerzői jogok érvényesítésének sajátos módja, amely a 19. században alakult ki Franciaországban, majd terjedt el az egész világban a 20. században.
A közös jogkezelő szervezetek legfontosabb tevékenysége, hogy szerződéses vagy jogszabályi felhatalmazás alapján sok (adott esetben az összes) szerző azonos típusú jogait gyakorolják. A közös jogkezelők adják meg az alkotások felhasználásához szükséges engedélyeket és beszedik, majd a jogosultaknak továbbutalják ennek ellenértékét, a jogdíjat. A közös jogkezelő szervezetek gyakran szociális feladatokat is ellátnak, így tagjaik számára orvosi szolgáltatást, nyugdíjpénztárat, ösztöndíjakat, támogatásokat nyújtanak a beszedett jogdíjak azon részéből, amelyet a tagok egyetértésével erre a célra elkülönítenek.
Az első közös jogkezelő szervezet az 1850-ben létrejött francia SACEM. A közös jogkezelés kezdetei Magyarországon is legalább száz évre nyúlnak vissza. Jelenleg 6 nagy közös jogkezelő szervezet működik: Artisjus (zenei és irodalmi szerzők jogai), HUNGART (képző- és iparművészeti alkotók jogai), MAHASZ (hanglemezkiadók jogai), FILMJUS (filmalkotók és előállítók jogai), EJI (előadóművészek jogai), MRSZ, MASZRE (a szép- és szakírókat megillető reprográfiai díj kezelője).
A szerzői jog létrejötte és érvényesítése
A szerzői jog az egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp létrejött (zenei, művészeti vagy tudományos) mű fizikai létrehozásával jön létre.
Védi emellett a szerzői jog az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmelőállítók és adatbázis-készítők az előző feltételeknek megfelelő alkotásait is.
Nem jön létre ilyen jog a jogszabályok, állami és bírósági határozatok, jogszabállyal kihirdetett művek (pl. szabványok) esetén; nem esnek szerzői jogi védelem alá a tények és hírek; nem tartoznak bele továbbá ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek.
A szerző:
- nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
- kérheti szerzőként nevének feltüntetését,
- jogosult művének megcsonkítását vagy számára hátrányos alkalmazását megtiltani,
- jogosult művének anyagi vagy nem anyagi felhasználásához (többek között: többszörözés, előadás, terjesztés, átdolgozás), vagy annak felhasználási szerződéssel való engedélyezéséhez,
A szerzői jogokra utaló jelzések
A védelmi év megjelölése
Minden jog fenntartva
Karakterkészletek szerzői jogi védelme
Jogok a szerzői jogon túl
A szerzői jog története
- Részletesebben lásd A szerzői jog története cikket.
Míg a kormányok már hosszú ideje adományoztak monopóliumokat – például a kiadóknak nyomtatott könyveik árusítására -a modern szerzői jog az 1710-es angliai „Statue of Anne” döntéstől számítható. Ez a döntés mondta ki először azt, hogy a szerzők, és nem a kiadók kell, hogy haszonélvezői legyenek a védelmi törvényeknek valamint védelmet biztosított a vevők részére a kiadókkal szemben úgy, hogy az eladás után ne kontrollálhassák a nyomtatott termékeket. A döntés ezen túl 28 évben határozta meg ezen kizárólagos jogok biztosításának idejét, ami után a művek közkinccsé válnak.
Az 1886-os Berni Uniós Egyezmény határozta meg először a szuverén államok közötti szerzői jogok biztosítását. (Ezeket később az 1952. évi Egyetemes Egyezmény is szabályozta, de ennek mára már csupán történelmi jelentősége van.) A Berni Uniós Egyezmény alapján a szerzői jogok a kreatív mű megalkotásától jönnek létre: a szerzőnek nem szükséges azt bejegyeztetnie, vagy e jogának elismerését kérvényeznie. A szerzői mű létrejöttével (írott formában, vagy bármilyen egyéb fizikai módon) a szerző automatikusan kizárólagos joggal rendelkezik minden a művet, vagy annak feldolgozásait illetően egészen a védelmi idő lejártáig (vagy egyes országokban addig, míg az alkotó kifejezetten le nem mond ezen jogokról).
A szerzői jog kritikája
Szokatlan szerzői jogok
Kapcsolódó témák
Nemzeti szabályozások
Nemzetközi szerződések
A szerzői jogi reform támogatói
Lásd még
- WIPO, TRIPs
- közös jogkezelés, reprográfiai díj, Artisjus, Filmjus, HUNGART, MAHASZ, Magyar Reprográfiai Szövetség, MASZRE, MSZSZ-EJI
- kalózkodás, ASVA, BSA
- DRM
- iparjogvédelem
- szabadalom
- Szerzői Jogi Szakértő Testület
- védjegy
- plágium
Jogszabályok
Nemzetközi egyezmények
Közösségi jogszabályok
- A Tanács 91/250/EGK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről;
- A Tanács 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról;
- A Tanács 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
- A Tanács 93/98/EGK irányelve (1993. október 29.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről
- Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.)az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról
Magyar jogszabályok
- 1999 évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt) (egyben, fejezetenként)
- 1999 évi LXXVI. törvény a későbbi módosító rendelkezésekkel egységbe foglalva
- Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a Btk-ban
- A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a Ptk-ban
Külső hivatkozások
- Dr. Lontai Endre: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga, Bp., Eötvös József Könyvkiadó, 1998.
- A szerzői jog kézikönyve, Szerk. Benárd Aurél és Tímár István, Bp., KJK, 1973.
- Szinger András, Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz, Bp. Novissima, 2004, ISBN 963 85933 5 0
- A szerzőijog-ellenességről – angolul
- Lawrence Lessig: Szabad kultúra (magyarul)
- A szerzői jog a gyakorlatban. A Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeinek gyűjteménye (1997 – 2003) ISBN 963 224 814 7
