Article on other languages:
- Soviet_Union
- Sowjetunie
- Unión_de_Republicas_Sozialistas_Sobieticas
- Sofiet_Gesamnung
- اتحاد_سوفييتي
- Xunión_Soviética
- Sovet_İttifaqı
- Советтар_Союзы
- Саюз_Савецкіх_Сацыялістычных_Рэспублік
- Съюз_на_съветските_социалистически_републики
- সোভিয়েত_ইউনিয়ন
- Unaniezh_ar_Republikoù_Sokialour_ha_Soviedel
- Savez_Sovjetskih_Socijalističkih_Republika
- Unió_de_Repúbliques_Socialistes_Soviètiques
- Şuralar_Sotsialistik_Cumhuriyetler_Birligi
- Sovětský_svaz
- Съвѣтьскъ_Социалистичьскъ_Димократїи_Съвѫзъ
- СССР
- Yr_Undeb_Sofietaidd
- Sovjetunionen
- Sowjetunion
- Ένωση_Σοβιετικών_Σοσιαλιστικών_Δημοκρατιών
- Sovetunio
- Unión_Soviética
- Nõukogude_Liit
- Sobietar_Errepublika_Sozialisten_Batasuna
- اتحاد_جماهیر_شوروی_سوسیالیستی
- Neuvostoliitto
- Sovjetsamveldið
- Union_des_républiques_socialistes_soviétiques
- Sowjetuny
- An_tAontas_Sóivéadach
- Aonadh_Sobhiat
- URSS_-_СССР
- Unnaneys_ny_Pobblaghtyn_Soveidjagh_Soshiallagh
- ברית_המועצות
- Sovjetski_Savez
- Խորհրդային_Միություն
- Union_Sovietic
- Uni_Soviet
- Soviet-Uniono
- Sovétríkin
- Unione_Sovietica
- ソビエト連邦
- სსრკ
- Кеңестік_Социалистік_Республикалар_Одағы
- សហភាព_សូវៀត
- ಸೊವಿಯೆಟ್_ಒಕ್ಕೂಟ
- 소비에트_연방
- Yekîtiya_Komarên_Sovyet_ên_Sosyalîst
- Советтик_Социалисттик_Республикалар_Союзу
- Unio_Rerum_Publicarum_Socialisticarum_Sovieticarum
- Sowjetunioun
- Tarybų_Sąjunga
- Padomju_Savienība
- Сојуз_на_Советските_Социјалистички_Републики
- സോവിയറ്റ്_യൂണിയന്
- Зөвлөлт_Холбоот_Улс
- सोवियेत_संघ
- Kesatuan_Republik_Sosialis_Soviet
- Sovjet-Unie
- Sovjetunionen
- Sovjetunionen
- Unnion_Soviétique
- Union_de_las_Republicas_Socialistas_Sovieticas
- Советон_Цæдис
- Związek_Socjalistycznych_Republik_Radzieckich
- União_das_Repúblicas_Socialistas_Soviéticas
- Susyalista_Suwit_Republikakunap_Huñun
- Uniunea_Sovietică
- Союз_Советских_Социалистических_Республик
- Unioni_Suviètica
- Soviet_Union
- Sovjetski_Savez
- සෝවියට්_සංගමය
- Union_of_Soviet_Socialist_Republics
- Sovietsky_zväz
- Sovjetska_zveza
- Bashkimi_Sovjetik
- Савез_Совјетских_Социјалистичких_Република
- Sovjetunionen
- Umoja_wa_Kisovyeti
- சோவியத்_ஒன்றியம்
- సోవియట్_యూనియన్
- Иттиҳоди_Шӯравӣ
- สหภาพโซเวียต
- Unyong_Sobyet
- Sovyet_Sosyalist_Cumhuriyetler_Birliği
- Советлар_Берлеге
- Союз_Радянських_Соціалістичних_Республік
- Sovet_Sotsialistlik_Respublikalar_Ittifoqi
- Union_Sovietica
- Liên_Xô
- סאוועטן_פארבאנד
- 苏联
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
| Mottó: Пролетарии всех стран, соединяйтесь! (Világ proletárjai, egyesüljetek!) | |
| Himnusz: Internacionálé (1922–1944), Szovjet himnusz (1944–1991) |
|
 |
|
| Főváros | Moszkva |
| Legnagyobb város | Moszkva |
| Hivatalos nyelv(ek) | Orosz |
| Államforma | Szocialista köztársaságok szövetsége |
| - Vezetők | V. Lenin (1922 - 1924) J. V. Sztálin (1924 - 1953) G. M. Malenkov (1953) Ny. Sz. Hruscsov (1953 - 1964) L. I. Brezsnyev (1964 - 1982) J. V. Andropov (1982 - 1984) K. U. Csernyenko (1984 - 1985) M. Sz. Gorbacsov (1985 - 1991) |
| Függetlenség | |
| - kikiáltás | 1922. december 30. |
| - elismerés | 1924. február 1. |
| Felbomlás | 1991. december 25. |
| Terület | a felbomlás előtt az 1. |
| - Teljes | 22 402 200 km² |
| - ebből víz (%) | 0,5% |
| Népesség | a felbomlás előtt a 3. |
| - Népesség | 293 047 571 |
| - Népsűrűség | 13,08 / km² |
| Pénznem | Szovjet rubel |
| Időzóna | UTC +2 -től +13 -ig |
| Internet TLD | .su |
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (oroszul Союз Советских Социалистических Республик, magyaros átírásban: Szojuz Szovetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз [Szovetszkij Szojuz] vagy CCCP) kommunista berendezkedésű állam volt Eurázsiában 1922 és 1991 között. Fővárosa és az ország gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték az elődállam után. 1945-től 1991-es széthullásáig az Amerikai Egyesült Államokkal együtt szuperhatalom volt.
A hidegháború során a Szovjetunió vált a világ kommunista államai elsődleges mintájává; a kormányt és a politikai szervezeteket egy nagy párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.
Tartalomjegyzék |
Történelem
Bővebben: A Szovjetunió történeteA Szovjetuniót hagyományosan az Orosz Birodalom utódaként tartják számon. Az utolsó orosz cár, II. Miklós, 1917 márciusáig uralkodott, majd a következő évben családjával együtt kivégezték. A Szovjetuniót 1922 decemberében alapították meg a bolsevik pártok uralma alatt levő Oroszországi SZSZSZK, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK uniójaként.
Politika
Bővebben: A Szovjetunió politikájaA Szovjetunió kormánya igazgatta az ország gazdaságát és társadalmát. A fontosabb kérdésekről a vezető politikai szervezet, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) döntött.
Gazdaság
Bővebben: A Szovjetunió gazdaságaFelbomlása előtt a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb központilag irányított gazdaságával. Az 1917-es Bolsevik forradalom után a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. A Szovjet statisztikák szerint az 5,5% világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20%-ra nőtt.
A Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió pártállam volt, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) irányított.
Tagországok
|
||||
|---|---|---|---|---|
| Szovjet köztársaságok | Feloszlás utáni önálló államok | |||
| Azerbajdzsáni SZSZK | Azerbajdzsán | |||
| Belorusz SZSZK | Fehéroroszország | |||
| Észt SZSZK | Észtország | |||
| Grúz SZSZK | Grúzia | |||
| Kazah SZSZK | Kazahsztán | |||
| Kirgiz SZSZK | Kirgizisztán | |||
| Lett SZSZK | Lettország | |||
| Litván SZSZK | Litvánia | |||
| Moldavai SZSZK | Moldova | |||
| Oroszországi SZSZSZK | Oroszország | |||
| Örmény SZSZK | Örményország | |||
| Tadzsik SZSZK | Tádzsikisztán | |||
| Türkmén SZSZK | Türkmenisztán | |||
| Ukrán SZSZK | Ukrajna | |||
| Üzbég SZSZK | Üzbegisztán | |||
Kultúra
A Szovjetunió kultúrája sok változáson ment keresztül az ország 70 éves fennállása alatt. A bolsevik puccsot követő első 11 évben (1918–1929) relatív szabadság állt fenn, a művészek számos művészeti ággal kísérleteztek hogy megtalálják az igazi szovjet művészeti irányzatot. Lenin azt akarta, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen.
A szovjet utódállamok
| Tagköztársaság | A Szovjetunió része |
Mai országok | GUS | NATO | EU | EURASEC | GUUAM | háború a biztonságért | SCO |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Azerbajdzsáni SZSZK |
1936–1991 |  Azerbajdzsán |
1991 | – | – | – | 1997 | – | – |
 Észt SZSZK |
1940–1991 |  Észtország |
– | 2004 | 2004 | – | – | – | – |
 Belorusz SZSZK |
1922–1991 |  Fehéroroszország |
1991 | – | – | 2002 | – |  |
– |
 Grúz SZSZK |
1936–1991 |  Grúzia |
1993 | – | – | – | 1997 | – | – |
 Kazah SZSZK |
1936–1991 |  Kazahsztán |
1991 | – | – | 2002 | – | |
1996 |
 Kirgiz SZSZK |
1936–1991 |  Kirgizisztán |
1991 | – | – | 2002 | – | |
1996 |
 Lett SZSZK |
1940–1991 |  Lettország |
– | 2004 | 2004 | – | – | – | – |
 Litván SZSZK |
1940–1991 |  Litvánia |
– | 2004 | 2004 | – | – | – | – |
 Moldáv SZSZK |
1940–1991 |  Moldova |
1991 | – | – | megfigyelő | 1997 | – | – |
 Örmény SZSZK |
1936–1991 |  Örményország |
1991 | – | – | Megfigyelő | – | |
– |
 Oroszországi SZSZSZK |
1922–1991 |  Oroszország |
1991 | – | – | 2002 | – | |
1996 |
 Tadzsik SZSZK |
1929–1991 |  Tádzsikisztán |
1991 | – | – | 2002 | – | |
1996 |
 Türkmén SZSZK |
1925–1991 |  Türkmenisztán |
1991 – 2005 | – | – | – | – | – | – |
 Ukrán SZSZK |
1922–1991 |  Ukrajna |
1991 | – | – | megfigyelő | 1997 | – | – |
 Üzbég SZSZK |
1925–1991 |  Üzbegisztán |
1991 | – | – | – | 1999–2005 | – | 2001 |
Megjegyzés: szoros értelemben Észtország, Lettország és Litvánia nem a Szovjeunió utódállamai, ugyanis még a Szovjetunió felbomlása előtt kiléptek az államszövetségből, illetve hivatalos álláspontjuk szerint jogszerűen soha nem is csatlakoztak ahhoz.
Volt szovjet tagköztársaságok
- Kaukázusontúli SZSZSZK – 1922–1936 között létezett mint a Szovjetunió tagköztársasága, jogutódjai: Azerbajdzsáni SzSzK, Grúz SzSzK, Örmény SZSZK.
- Karél–Finn SZSZK - 1940–1941, 1944–1956 között létezett mint a Szovjetunió tagköztársasága, 1956-ban az Oroszországi SZSZSZK része lett, autonóm szocialista köztársasági státusszal. Jelenleg Oroszország egyik tagköztársasága.
El nem ismert államok a volt Szovjetunió területén
- Abházia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam.
- Dél-Oszétia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam.
- Transznisztria – Nemzetközi jogilag Moldova autonóm köztársasága, ténylegesen pedig független állam.
Média
Újságok
- Argumenti i Fakti
- Bakinszkij Rabocsij
- Donyeckij Proletarij
- Izvesztija
- Krasznaja Zvezda
- Moszkovszkij Komszomolec
- Pravda
- Rabocsaja Gazeta
- Rabocsij
- Rabocsij i Szoldat
- Trud
Ünnepek
| Dátum | magyar neve | orosz neve | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| január 1. | Újév | Новый Год | A legnagyobb ünnep az évben, az orosz hagyomány szerint |
| január 7. | Karácsony | Рождество | ortodox karácsony |
| január 23. | A Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta napja | День Советской Армии и Военно-Морского Флота | Ezen a napon alakult 1918-ban a vörös hadsereg, munkanap. |
| március 8. | Nemzetközi nőnap | Международный Женский День | - |
| április 12. | Az űrhajózás napja | День Космонавтики | Ezen a napon tett Föld körüli utat 1961-ben Jurij Gagarin |
| május 1. | A munkások szolidaritásának ünnepe | Первое Мая - День Солидарности Трудящихся | a felvonulások napja |
| május 9. | A győzelem napja | День Победы | 1945-ben ezen a napon lett vége Európában a második világháborúnak (A háborúnak május nyolcadikán lett vége, de az egyik kapitulációs okmányt május kilencedikén írták alá.) |
| október 7. | A Szovjetunió Alkotmányának napja | День Конституции СССР | - |
| november 7. | A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja | Седьмое Ноября | A bolsevik forradalom ezen a napon volt 1917-ben. |
Külső hivatkozások
- Russia News, News Searches, and Reference
- Tanulmányok Szovjetunióról
- Szovjetunió képei - Fotógyűjtemény a Szovjetunió mindennapi életéből.
- John Dewey impressziói Szovjet-Oroszországról
Advanced questions for article: lett szszk,
Questions for article: a szovjeunió himnusza, cccp himnusz, lett szszk
