Távíró

Jellemzői

A távíróberendezés egyszerű, olcsó (mint a papír, toll). A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik (hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz). Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel (Morzekód), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az OOK (On-Off Key, Make-Break), azaz ki-be-kapcsolós (egybites digitális) működés. A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:

• nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),
• csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),
• két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),
• vibráció és annak hiánya (pl. siketeknek),
• fel-le mozgás (pl. siketeknek),
• billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros billentyű),
• távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
• sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) ,
• két különböző színű (frekvenciájú) fény,
• zászlójelzés,
• két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),
• két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),
• rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,
• papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),
• papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).

Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space), míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.

„Távírójel” alatt a távíró üzemmódban használt egyik állapotot (be, on, make) értem, ellentétben a távíró kódrendszer egy elemével, szimbólumával.

„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break) értem, ellentétben a távíró üzemmódú adás szünetével.

A két állapot egymást váltja (nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít).

Jel-áramú üzemben (és ez az elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.

Éppen az egymást váltó jelek és szünetek hosszának aránya a távírás lényege.

Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első karakter adásának kezdő) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát anizokron (aszinkron) csatornán történik.

A két állapot közötti váltások nem akármikor követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási ideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adott egész számú többszöröse lehet. Pontosabban (ICC szerint:) a

• szünet 1, 3 és 7 elemi idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb idejű lehet, a
• jel 1 és 3 elemi idejű lehet.

Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt azt értem, hogy magában a szövegben, összeköttetésben van szünet.

Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit.

A 3 elemi idejű jel a hosszú jel vagy vonás, tá, dah.

(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)

Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni.

Kódok

Morzekód

Távírósebesség

Távíró üzemmódban az elemi idő értékére – illetve inverzére, az adatátviteli sebesség és a modulációs sebesség értékére – külön megkötés általában nincs. A sebességet a technikai (és emberi) lehetőségek határolják be. (Elemi idő a legrövidebb távírójel és/vagy távírószünet hossza.)

Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő mértékegységével, azaz másodperc (jele: s).

A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az adatátviteli sebesség mértékegysége a baud (Baudot Jean Maurice Émile (1845-09-11..1903-03-28) francia távírótechnikus tiszteletére ), jele a B. A baud az elemi távírójel másodpercben kifejezett idejének reciproka.

B = 1/T

Tradicionális mértékegységek

WPM = szó/perc
BPM = LPM = betű/perc = ütem
1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz

• "PARIS" etalonszó 50 T
  • baud = 5/6 * szó/perc
  • baud = 1/6 * betű/perc
• WPM (1 szó = 9 T) 52 T
  • baud = 13/15 * szó/perc
  • baud = 13/75 * betű/perc
• WPM 54 T
  • baud = 9/10 * szó/perc
  • baud = 9/50 * betű/perc
• „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T
  • baud = 1 * szó/perc
  • baud = 1/5 * betű/perc

Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja. Ez a lassú távíró (QRS, QRSS, Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.

Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél – akkor nagy adatáviteli sebességet (kis elemi időt) kell használnod – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy periódusod. Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig.

Vezetékes távíró

Vezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró

Szikratávíró.

CW = Continous wave

Sport

Távírász versenyeket rendeznek. Cél a minél nagyobb sebességű de minél kevesebb hibával történő vétel és adás.

Történet

A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.

Ma például a Rádióamatőr szolgálatokban használják.