A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
Javítsatok, ha valamit rosszul írtam, meg ráférne némi bővítés néhány bekezdésre (pincészetek, szőlőfajták, külföldi bortermő vidékek elsősorban). Nem vagyok borász, bocsi...
Nem lehetne azt a portoi reklámfényképet lecserélni innen? Két helyen is szerepel, és ha már magyar borok is érnek valamit, akkor nem egyszerűbb azokat mutogatni?
Amúgy meg azt is tudatni kéne a lexikonban, hogy teljesen új bortermelő országok, ultrtamodern nagyüzemi termeléssel jelentek meg a világon és az ő boraik árasztották e a világot. csak idő kérdése, hogy a szőlőket máshol, értsd a tradicionális termelőhelyeken kivágják.
ok, én msot jártam fél évet egyetemen borászati előadásra, bevállalom. elsőnek legalább a borvidékeket rendbetettem, de sztem az egészet át fogom varrni...
{EwiL} 2005. május 18., 01:01 (CEST)
nagyon sok hiänyossag van gyerekek, en csak elvegezetem a szölesz-boräsz gyurmaszakkört a Kerteszetin, de a glicerin az nem a cukorbol van (vagyis az egyszerü embernek igen, de a sokadrendü cukrokat meggeszik a kedves kis Saccharomicesek) Talän egyszerübben a vegere lehetne järni, ha valaki kinyitnä a Tankönyvünket, aminek egyszerüen az a cime, hogy Boräszat es a szölö cikkre is räferne egy kis fejlesztes, az egyszerü Szölötermesztes cimü tankönyvböl. HA otthon leszek, meg bejelenetkezek, lehet, hogy megteszem.
Gina
Borbontás
Elkezdtem kiszedni a rengeteg felesleges szóközt meg sortörést, de az az érzésem, hogy ez itt nem egy cikk, hanem több.
A legismertebb magyar borházak és pincészetek alcím külön cikkbe való. Mondjuk ez alatt majdnem az összes létező pincészet fel van sorolva, talán még olyan is, aki csak saját célra termel :-P Számomra követhetetetlenül egyes pincék ki voltak emelve dőlt írással, de ezek nem az egyes borvidékek legismertebb termelői voltak, talán valami magán célt szolgáltak - mindenesetre ezeket megszűntetem.
Ez a kilométeres irodalomlista áttekinthetetlen, vagy át kell helyezni a vitalapra, vagy külön cikkbe kell helyezni (ezt az opció azért komolyabb egyeztetést igényel), mindenesetre a szócikk aránytalanul nagy részét foglalja el.
Fel kellene sorolni a külföldön népszerű szőlőfajtákat is, nemcsak azokat, melyeknek Magyarországon mérhető termőterületük van. Vagy a mostani listában, vagy külön. Legalább azokat, melyek borai már nálunk is kaphatók.
Göblös G. - Jakab B. - Kis F. - Kissné B. É.: A szőlőtermelés és -feldolgozás üzem- és munkaszervezése (Mezőgazdasági Kiadó, 1979)
Mercz Á.: Az italgyártás gépei (Mezőgazdasági Kiadó, 1981)
Kádár Gy.: Borászat (Mezőgazdasági Kiadó, 1982)
Szabó J. - Török I.: Tokaj-Hegyaljai Album (Állami Könyvterjesztő Vállalat, 1984)
Mercz Á.: A must és a bor egyszerű kezelése (Mezőgazdasági Kiadó, 1985)
Erdőss T.: Borvizsgálati módszerek (Mezőgazdasági Kiadó, 1986)
Töttös G.: A szekszárdi szőlő és bor (ALISCAVIN, Szekszárd, 1987)
Bodnár L.: Az egri és a mátraaljai történelmi borvidék (Heves megyei Tanács, Eger, 1987)
Katona J.: Magyar Borkalauz (Corvina Kiadó, 1987)
Váry J. - Tóth S. - Kádár Gy.: A borbírálat szókincse (Kiskunhalasi Á. G. szakbiz., 1990)
Fornády E.: A borkezelés mestersége (Novorg (reprint kiadás), 1990)
Szövényi E.: A házi bor készítése (Mezőgazdasági Kiadó, 1990)
Kállay M. - Bárdi Gy.: Adatok a magyar borok nitráttartalmáról (Borgazdaság, 1990)
Soós J. Az innováció kérdései a magyar borászatban (Borgazdaság, 1990)
Bellaghné M. V. - Bódyné Szalkai - Mattyasovszky P.: Borok szerves savtartalmának folyadékkromatográfiás vizsgálata. (Borgazdaság, 1990)
Tóth S.: Szőlőfajták és világpiaci irányzatok (Borgazdaság, 1990)
Jeszenszky Z-né: A borok ólomtartalmáról (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
Zimonyi A.: A hegyközségi rendszer Magyarországon a II. világháború előtt (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
Kampós J.: A pinceszövetkezetek működési elvei és szerepük Németország borászatában (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
Szövényi E. - Kállay M.: A tangenciális szűrés borászati alkalmazásának hazai tapasztalatai (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
Mercz Á.: Az EK-szűrő fejlődéstörténete (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
Botos E.: Az eredetvédelmi rendszer bevezetésének gazdasági szempontjai (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991)
Balassa I.: Tokajhegyalja szőleje és bora (Tokajhegyaljai ÁG. , Tokaj, 1991)
Lakner Z. - Szabó T. - Nagy J. - Vödrös É.: A borfogyasztás és borkultúra fejlődésének néhány kérdése Magyarországon (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
Lékó L. - Dobány S. - Patkó Gy. - Vida J.: A borok különböző színű palackokban bekövetkező oxigénfogyasztása (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
Pásti Gy. - Korány K. - Lőrincz Gy.: Az Egri Bikavér barrique érlelésének tapasztalatai, 1-2. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
Mercz Á.: Az átfolyó rendszerű borpasztőrözők fejlődéstörténete (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
Kállay M. - Szövényi E. - Bárdi Gy.: Borkezelő anyagok összehasonlítása és hatása a borok összetételére, 1-2 (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1992)
Kádár Gy.: 50 éves a KÉE Élelmiszeripari Karának Borászati Tanszéke (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1993)
Nyikos I. - Zilai Z.: A Magyar Bor Akadémia Évkönyve (Mezőgazda Kiadó, 1993)
Kállay M. - Bárdi Gy.: A bor oldható fehérjetartalmának meghatározására szolgáló módszerek... (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
Lakner Z. - Szabó T.: A borászati marketing feladatai az átalakulás és a privatizáció idején (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
Müller I.: A borkereskedelem ábécéje (Pelsovin Trade Bt, 1993)
Botos E. - Rohály G.: A borkultúra fogalma, alkotóelemei és meghatározásuk (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
Totth G. - Kopcsay L.: A magyar borpiac elemzése és fejlesztésének lehetőségei, 1-2. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1993)
Hajdú I. -né Bormarketing (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1997)
Lőrincz Gy. - Pásti Gy. - Kállay M.: Formation of ethanol in different carbonic maceration techniques (Kertészeti Tudomány, 1997)
Török S. - Mercz Á. Magyar Borkultúra (Mezőgazda Kiadó, 1997)
Kovács T. - Vas Gy. - Gál L.: Szárított fajélesztő-starterek almasavbontó képességének hasonlítása (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1997)
Eperjesi I. - Kállay M. - Magyar I.: Borászat (Mezőgazda Kiadó, 1998)
Kállay M. - Janky F. - Pásti Gy. - Magyar I.: Borászat (szakirányú továbbképzés) (Kertészeti és Él. ip Egyetem, 1998)
Mercz Á.: Budafok- Town of wines (Tájak, korok, múzeumok Egy. - 1998)
Somlyai I.: Gyakorlati borászati kémia (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998)
Kállay M. - Török Z.: Rezveratrol izomerek meghatározása (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1998)
Szőke L. - Müller I.: XX. országos sz‹lész-borász továbbképz‹ tanfolyam (Pelsovin Trade Bt, 1998)
ALTMANN, H. - BAUER, K. (1987): Weinbau. Agrarverlag, Wien.
BERGMANN, W. (1979): Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Mg-i Kiadó, Budapest.
BOTOS, E. (1989): Az alföldi szőlőtermesztés termőhelyi adottságai a termőhely - minősítés tükrében. (in: Bognár K. Szerk.: Szőlő a homokon.) Mg-i Kiadó, Budapest.
BRANAS, J. (1974): Viticulture. ENSA, Montpellier.
CURRLE, O. - BAUER, O. - HOFÄCKER, W. - SCHUMANN, F. - FRISCH, W. (1983): Biologie der Rebe. Meininger Verlag und Druckerei, Neustadt.
CSEPREGI, P. (1982): A szõlõ metszése, fitotechnikai műveletei. Mg-i Kiadó, Budapest.
CSEPREGI, P. (1982): Szőlőtermesztés II. Termesztéstechnológia. Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest.
CSEPREGI, P. - ZILAI, J. (1989): Szőlőfajta-ismeret és -használat. Mg-i Kiadó, Budapest.
CSEPREGI, P. (1983): Szőlőtermesztés III. Fajtaismeret. Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
DIÓFÁSI, L. (1985): A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai. Mg-i Kiadó, Budapest.
FREGONI, M. (1980): Nutrizione e fertilizzazione della vite. Edagricole, Bologna.
FREGONI, M. (1985): Viticoltura generale. REDA, Milano.
HUGLIN, P. (1986): Biologie et écologie de la vigne. Ed. Payot, Lausanne - Paris.
KOZMA, P. (1981): A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
KOZMA, P. (1983): Szőlőtermesztés I. Általános rész és a szőlő szaporítása. Egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
KOZMA, P. (1993): A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
NÉMETH, M. (1966): Borszőlőfajták határozó kulcsa. Mg-i Kiadó, Budapest.
NÉMETH, M. (1967): Ampelográfiai Album. Termesztett borszőlőfajták 1. Mg-i Kiadó, Budapest.
NÉMETH, M. (1970): Ampelográfiai Album. Termesztett borszőlőfajták 2. Mg-i Kiadó, Budapest.
NÉMETH, M. (1975): Alany-, direkt termő- és csemegeszőlő-fajták. Mg-i Kiadó, Budapest.
RUCKENBAUER, W. - Amann, H. (1988): Überlegungen zur Blattanalyse im Weinbau. Mitteilungen Klosterneuburg, 1:1-20.p.
SZ. NAGY, L. (1986): Kertészeti termesztés III. (Szőlőtermesztés). Egyetemi jegyzet. A KÉE Élelmiszeripari Kara kiadványai, Budapest.
SZŐKE, L. (1994): Kertészeti termelés - Szőlőtermesztés. Főiskolai jegyzet. GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara kiadványai, Gyöngyös.
VOGT, E. - GÖTZ, B. (1978): Weinbau. Verlag Ulmer, Stuttgart.
WINKLER, A. J. - COOK, K. A. - KLIEWER, W. M. - LIDER, L. A. (1974): General Viticulture. University of California Press, Berkley - Los Angeles - London.
(resveratrol Vörösborban található molekula, részben ennek köszönhető a vörösbor előnyös szív- és érrendszeri hatása.
francia paradoxon Az a megfigyelés, hogy Franciaországban és egyes mediterrán országokban jelentősen alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, mint más országokban. Táplálkozási faktorok (olívaolaj, vörösbor) és ezek antioxidáns hatásai állhatnak a védettség hátterében. http://www.mindentudas.hu/szabocsaba/20050924kislexikon.html )
továbbá nem ártana az alkohol tesztoszteronszint-csökkentő hatása, májkárosítás (férfi és nő eltérő g/nap alkohol rendszeres elfogyasztásánál, bár ez inkább az alkohol szócikkhez illik