Web 2.0

Poll without page-refresh

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

A Web 2.0-val kapcsolatos fontosabb fogalmak címkefelhőben. (Angolul)

A Web 2.0-val kapcsolatos fogalmak időrendje és a közöttük lévő kapcsolatok.

A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi, első és másfeledik generációs szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, megosztják vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan szájt, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.

Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl.

A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre.

Legújabban a webes keretrendszer programozási felületét (API) is megnyitják, így a felhasználók is írhatnak programokat (nyitott API).

A tartalmat létrehozó felhasználók számának nagyságrendi növekedése az alkotás, a fogyasztás, a véleménynyilvánítás és a kommunikáció demokratizálásához, valamint a világról szerezhető ismeretek minőségi változásához vezet.

A címkézés (tagging) lehetővé teszi, hogy fogalmakat több szempontból egyszerre osztályozzunk. A hagyományos, kategóriákon alapuló osztályozási rendszerekben az osztályozni kívánt dolgokat fő kategóriákra osztják, ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden dolog egyszerre csak egy kategóriában lehet (ilyen például a könyvtári Egyetemes tizedes osztályozás: Egy könyv nem lehet egyszerre a Vallás és a Filozófia kategóriában, mert minden kategóriához más könyvespolcok vannak rendelve). Ez kategorizálás feltételezi, hogy van egy, a témához nagyon jól értő szakember, aki a legjobb kategóriába teszi az adott dolgot. A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó) címke fölrakását lehetővé teszi ugyanarra a dologra. A szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége.
Olyan területeken, ahol sok amatőr alkotó van, megváltozik a profik szerepe, igénybe vehetik a sok, egyenként szerényebb képességekkel rendelkező amatőr erőforrásait is. (Például újságírók hagyatkozhatnak amatőr bloggerek véleményére és információira, szakcsillagászok igénybe vehetik amatőrcsillagászok megfigyeléseit.)
Megnő a társadalmi mobilitás. Egy tehetséges ember számára hasonló eszközök és terjesztési csatornák állnak rendelkezésre, mint a profiknak.
A marketing is újraértékelődik, a kevés fajta, de nagy mennyiségben eladható termék (a slágertermékek) uralmát felváltja a hosszú farok uralma, a nagyon sokféle, egyenként nagyon kis mennyiségben fogyó, rétegszükségletet kielégítő (de ezeken a piacokon jól eladható) termékek piaca.

A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban. ^[1]

Tartalomjegyzék

1 Tipikus webkettes szolgáltatások
2 Jellemzői
3 Hivatkozások
- 3.1 Jegyzetek
- 3.2 Külső hivatkozások

Tipikus webkettes szolgáltatások

Közösségi oldalak (Social networking, például: iWiW, Orkut, Facebook^[2], MySpace, LinkedIn^[3], Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP)
Képmegosztó oldalak(Például: Flickr, Indafotó^[4], Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo Project)
Videómegosztó portálok (Például: YouTube, IndaVideó)
Blogok, Mikroblogok (Például Twitter, Jaiku.com)
Online irodai alkalmazások (Például: Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho^[5])
Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak)
Fórumok
Aukciós oldalak (Például: eBay, Vatera)
Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal)
Linkmegosztó szolgáltatások: (Például: del.icio.us^[6], Diigo^[7], kedvenceim.com, mylink.hu, Ma.gnolia.com)
Más oldalakat értékelő szolgáltatások, például a Digg^[8]
RSS és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (például a tartalmat szűrő Yahoo Pipes, AideRSS, FeedHub, a hírcsatornákat egyesítő FeedRinse, FeedBlendr)
Hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok (iGoogle, Netvibes, Hírfigyelő^[9]) és RSS-olvasók (Google Reader)
Podcast-ok
Előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt (Creative Commons, GPL)
Közösségi zeneszájtok (Pandora.com, Last.fm)
Az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek (Fon^[10], Meraki^[11])
Online tárhely-szolgáltatók (Box.net)
Virtuális világok (Second Life) és online játékok
Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey)
Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások
Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps, IndaGeo)
Nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató rendszerek (CVS, SVN)

Jellemzői

Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások illetve szolgáltatások jellemzői:

A web mint platform: Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szöveg-szerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadget-ek és Widgetek is melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.

Az adat mint hajtóerő: A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek.

Részvételen alapuló tervezés: Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.

Komponensalapú fejlesztés: Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze.

Laza szervezeti struktúra: A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (Creative Commons, „Some rights reserved”, Open Source Culture).

A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők az új tulajdonságokról pedig azonnali vissza-jelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).